Száz évvel ezelőtt született meg egy eszme, amely a későbbiek folyamán az egész világot megmozgatta. A centenáriumi ünneplésbe a Bauhaus Contemporary kiállítással Békéscsaba is bekapcsolódik – mondta Ando György igazgató a Munkácsy Mihály Múzeumban, a tárlat megnyitóján.
A megnyitó résztvevői filmmontázson is megtekinthették a fotókiállításon bemutatott 45 képet. Békéscsaba polgármestere köszöntőjében arról beszélt, hogy a Bauhaus stílusjegyeit a megyeszékhely épületein is felfedezhetjük. Szarvas Péter fotót is mutatott a Csaba utca 3. szám alatt található, Tevan Rezső által tervezett, a második világháború előtt zsidó aggok házaként szolgáló épületről, amely bezárása előtt szintén idősek otthonaként működött.
– Ez az épület a Bauhaus művészeti irányzat építészeti jegyeit remekül tartalmazza. Letisztultság, geometrikus vonalak jellemzik – mondta el Békéscsaba polgármestere.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkársága segítségével, a múzeum kiállításán a csabaiak is emlékezhetnek a jeles évfordulóra. Pontosan egy évszázaddal ezelőtt alapította Walter Gropius a Bauhaus intézményét, és ezzel nemcsak egy újabb „izmust” indított útjára abban a művészettörténeti szempontból irigylésre méltóan aktív és sokszínű időszakban. Az alapításának centenáriumát ünneplő Bauhaus iskoláról – melynek különlegessége, hogy nem csak egy szellemi vagy művészeti iskola, hanem intézményesült oktatási intézmény is volt – idén számos kulturális eseményen emlékeznek meg. És nem csak itthon, hanem világszerte, és nem csak kiállításokon, hanem összművészeti programokon is – mondta el a kiállítás megnyitóján Fülöp Péter az EMMi művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkára.
A vándorkiállítás számos kortárs fotóművész szemüvegén keresztül mutatja be, hogy a Bauhaus milyen hatást gyakorol ma, hogyan él tovább és miként van jelen életünkben. A tárlat kurátora Löbl Krisztina az EDGE Communications művészeti menedzsere elmondta: azért választották a fotográfiát, mint médiumot, mert sok olyan művész, aki a Bauhaus iskola alapításnál jelen volt, mint például Moholy Nagy László, komolyat alkotott a fotográfia területén is. Másrészt, a magyar kortárs fotóművészet igen erős és sok kapcsolódása van a Bauhaus iskolával. Ráadásul a tapasztalataik szerint a fotókon megjelenő kortárs művészet sokkal inkább fogyasztható a nézőközönség számára.
Ahogy azt Gyarmati Gabriella művészettörténész, a kiállítás társkurátora összegezte: az első világháború után a körülmények mind gazdasági, mind technikai téren nagy változáson mentek keresztül. 1919-ben e változások az új technológiák alkalmazásával az ipari formatervezésre irányították a figyelmet. A Bauhaus iskola megteremtette a mindennapok világának modern és logikus művészetét. És, hogy kinek alkotott? Már nem a felső tízezer volt a megcélzott közönségréteg, hanem a tömegek.
A Bauhaus úgy indult, mint egy termékenyítő gondolat, azonban céllá, majd eszmévé tudott válni. Maradhatott volna idea is, de kiváló művészek, remek elmék gondoskodtak arról, hogy be tudja teljesíteni a küldetését – fogalmazott Gyarmati Gabriella. Mint megjegyezte, Walter Gropius elsősorban nem különféle technikát oktató iskolát alapított, hanem egy komplex rendszert, amelynek lényege új módszer és más magatartás kialakítása volt. A Bauhaus Contemporary – Fotóművészeti reflexiók a Bauhausra és annak magyar szereplőire című kiállítás a Bauhaus által létrehozott új univerzum, vizuális és oktatási rendszer korunkra, pontosabban a kortárs magyar fotográfiára gyakorolt hatását vizsgálja.
A Bauhaus fotópályázaton nyertes 15 fotóművész 3-3 képe látható a vándorkiállításon, amely svájci Bázel után Békéscsabán is megtekinthető. A 45 fotóból álló tárlat augusztus 25-ig tekinthető meg a Munkácsy Mihály Múzeum konferenciatermében.
