Egy bizonyos életkor után nehezebben álmosodunk el

Életünk legalább harmadát alvással töltjük, a felnőttek döntő többségének napi 6-9 órányi alvásra van szüksége. A túl kevés és túl sok alvás egyaránt okozhat nappali fáradtságot.

Az alvás során szervezetünk takarékműködésre kapcsol és pihen. Ilyenkor van, aki érzékeny minden zajra, biológiai óránkat is megzavarhatja, ha nincs kellően sötét a szobában, ahol alszunk.

A tökéletes éjszakai alvás titka nem ördöngösség, a hálószoba ne legyen se túl hideg, se túl meleg, a páratartalom ne legyen túl magas, de túl alacsony sem, inkább takarózzunk be, minthogy felfűtsük a szobát, mivel a szervezet ilyenkor hűtésre kapcsol, nehezebben tudunk elaludni, ha meleg van.

A kialvatlanság nappali fáradtságot és álmosságot okoz, befolyásolja a koncentrálást, és még depresszióhoz is vezethet. Orvosi segítséget igénylő alvászavar majdnem minden harmadik embernél előfordul.

 

Az alvás az egyik leghamarabb öregedő életfunkciónk

 

Hermánné Fogarassy Éva alvásterapeuta a Kossuth Rádióban elmondta: az alvás az egyik leghamarabb öregedő életfunkciónk, 30 éves korig van rá garancia, azt követően kisebb-nagyobb mértékben mindenkinél kialakul valamilyen formában az alvászavar.

Ahogy öregszünk, egyre kevesebbet tudunk aludni, illetve egyre felületesebben alszunk. Sokat lehet érte tenni, hogy ez ne így legyen, de ez egy természetes biológiai folyamat – fűzte hozzá.

A felnőtt embernek hét és fél óra az átlag alvásszükséglete, kamaszkorban, 18-20 éves korig pedig kilenc óra, míg a 12 éves kor alatti gyerekeknek ennél jóval többet kell aludniuk. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyermekeink aludjanak, hiszen ez az egészséges fejlődés alapfeltétele – hangsúlyozta Hermánné Fogarassy Éva a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

12 éves kor körül az alvásban egy alapvető változás áll be, a kamaszkorú gyerek egyik napról a másikra később álmosodik el, úgy álmosodik el, mint egy felnőtt, de az alvásszükséglete még akkora, mint egy gyereké – tette hozzá.

 

Szívritmuszavart okozhat az alvási apnoe

 

A Magyar Kardiológusok Társasága is figyelmeztetett a kevés alvás veszélyeire. Gellér László elnökségi tag elmondta: idősebb korban kialakulhat az úgynevezett alvási apnoe szindróma, amely okozója lehet például a lassú szívritmuszavarnak.

Az alvási apnoe szindróma ugyanígy hajlamosíthat szapora szívműködésre is, de sajnos hajlamossá tehet a hirtelen halálra is – emelte ki a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika elektrofiziológiai részlegének a vezetője.

 

Éjszakai stressz-szindróma

 

Az alvási apnoe egy potenciálisan súlyos alvászavar, mely során a légzés alvás közben időről időre abbamarad, majd újra elindul. Az „apnoe” egy görög szó, ami azt jelenti „légvétel nélküli”.

Az alvási apnoe szív- és érrendszeri betegségeket generáló szindróma, amelynél nem a kevés alvás a döntő, sőt, ilyen szindróma esetében a betegeknek megnyúlik az alvási ideje, mert az alvás minősége olyan rossz, hogy nem tudják magukat kipihenni – hívta fel a figyelmet Ádám Ágnes belgyógyász.

Annak kell gyanúsnak lennie, hogy az illető sokat alszik, ebben az esetben szükséges alvásszakértőhöz fordulni, mivel ez a betegség gyógyítható – tette hozzá.

A jól kezelt alvási apnoeval ugyanúgy vezethet gépjárművet az illető, mint egy jól kezelt cukorbetegséggel, csak igazolást kell kapnia a kezelésről – húzta alá Ádám Ágnes.

Az alvási apnoe szindrómát egy orrmaszkkal kezelik, ami levegőt pumpál a légutakba, ezzel megoldja az alvás alatt fennálló légzészavart. Mivel az alvás során nem jut elég oxigén a szervezetbe, egy fulladásos állapotban tölti az éjszakáját a páciens – fejtette ki Ádám Ágnes.

Hozzátette: a betegség generál egy magas vérnyomást, az alvási apnoe egy éjszakai stressz-szindróma, a páciens egy stresszhelyzetet él át az éjszaka folyamán.

 

Forrás: Kossuth Rádió, hirado.hu

 

Megosztás:

Címke: , , , , ,