– Magyarország emblematikus madara a kerecsensólyom, és a dévaványai térségében, sőt a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság teljes területén, három kulcsfontosságú faj közül a túzok és a parlagi sas mellett a harmadik a kerecsensólyom. Azt mondhatjuk, hogy ezeknek a fajoknak az összes hazai nemzeti park közül itt találhatóak a legerősebb állományai – mondta el Czifrák Gábor, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálat-vezetője.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajvédelmi programjában most tollmintát is vesznek minden hazánkban és a környező országban meggyűrűzött kerecsensólyom-fiókától. A későbbi genetikai vizsgálat segíti majd az egyedek azonosítását és a Kárpát-medence különböző populációinak összehasonlítását is.
– A kerecsensólyom az a Kárpát-medencétől Kínáig terjedő, úgynevezett sztyepzónának a költő madara. Szeretnénk a keleti populációk genetikai mintázatát összehasonlítani a kárpát-medencei állománnyal, illetve ezen belül is szeretnénk a különböző populációk rokonsági kapcsolatait feltárni – emelte ki Bagyula János, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa. A kerecsensólyom védelmi programjának koordinátoraként hozzátette: a szakemberek figyeltek már meg Békés megyéből kirepült fiókát a bécsi síkon és Szlovákiában is, ezért van szükség a biztos adatokat szolgáltató genetikai vizsgálatokra.