Az erdei fülesbagoly csapatok előszeretettel tartózkodnak telente a Gyulai Várfürdő bejáratához közeli fenyőfákon. Február végére már csak alig néhány példány maradt a városban, azonban a helyi szakemberek szerint az elmúlt években egyre kevesebb bagollyal lehet találkozni a környéken.
– Azt veszem észre, hogy az utóbbi időben mintha ritkulnának a bagolycsapatok és a csapatokat feltöltő létszám is egyre kevesebb lenne, amit több mindennel lehet magyarázni. Elképzelhető, hogy az elmúlt években tapasztalt fenyőkiszáradások, vagyis az örökzöldek számának megcsappanása lehet a háttérben – fogalmazott megkeresésünkre Boldog Gusztáv, a Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi őrkerület-vezetője.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a napokban hozta nyilvánosságra a lakossági erdei fülesbagoly számlálás legfrissebb eredményeit. Az országos felmérés alapján a programban résztvevők a tavalyinál közel 33 százalékkal kevesebb ragadozómadarat számoltak össze. Az egyesület szakemberei szerint a jelentős csökkenés hátterében a számlálás idején fennálló viharos erejű szél, valamint a mezeipocok-állomány erős visszaesésének együttes hatása állhat.
– Ha az elkövetkezendő években ez a tendencia folytatódik, akkor az mindenképpen aggasztó lenne, ebben az esetben lehet megtenni a következő lépést, ami miatt egyébként ezek a számolások zajlanak: felvennénk a kapcsolatot az európai vagy a közép-ázsiai partnerszervezetekkel, akikkel megosztanánk saját tapasztalatainkat és adatokat kérnénk arról, hogy mi a helyzet az országukban fészkelő erdei fülesbagoly állománnyal – mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.
Az egyesület felhívta a figyelmet arra, hogy az erdei fülesbaglyok populációjának megóvása a gazdálkodók számára szintén kulcsfontosságú, hiszen ezek az állatok télvíz idején akár több tonna mezei pockot is elfogyasztanak a földeken, így a rágcsálók ellen kevesebb írtószert kell alkalmazni.
