Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb bagolyfaj Magyarországon. Fészket nem épít, hanem varjúfélék, vagy ragadozó madarak fészkét foglalja el, esetleg valamilyen emberi építmény padlására költözik be és ott neveli fel fiókáit. Érdekessége, hogy jellegzetes tollfülei csak díszek, az igazi fülnyílásai a fej két oldalán találhatók, és igen nagyok, mivel a hallása is igen kifinomult. Szemei narancssárgák. A baglyok szemei igen nagyméretűek, és a szemgolyókat nem, vagy csak nagyon korlátozottan képesek mozgatni. Ennek kompenzálására viszont akár 270 fokos szögben el tudják forgatni a fejüket.
Amikor beköszönt a tél, az erdei fülesbaglyok csapatokba verődnek és beköltöznek a lakott területekre. Ősszel Eurázsia északi területeiről is jelentős számban érkeznek hozzánk telelő példányok. Rendszerint örökzöldeken (fenyőkön, tujákon) húzódnak meg, mert azok lombja védi őket a széltől és más időjárási viszontagságoktól. Előszeretettel tanyáznak a fenyőfákkal tarkított városi parkokban, templomkertekben, de akár egy kertes ház udvarán álló fenyőfát is kiszemelhetnek. A nappali órákban a fákon alszanak, éjszaka pedig vadászni indulnak. Patkányokat, házi egereket, vagy ha azokból kevés van, akkor a téli hónapokban apró testű madarakat (verebeket, cinegéket) is zsákmányolnak.
Magyarországon Túrkevét és Kisújszállást tartják a „baglyok fővárosának”, mert egyes években az ott telelő erdei fülesbaglyok száma az ezret is eléri. A Körös-Maros Nemzeti Park területén is számos olyan település van, ahol szép számban telelnek erdei fülesbaglyok. Észak-Békésben például idén Bucsán és Dévaványán is népes a táboruk. A Kardoskúti Tájegység környezetében Kardoskúton, Székkutason, Pusztaföldváron és Orosházán figyelhetők meg kisebb-nagyobb csapatok olyan helyeken, amelyeket évről-évre szívesen keresnek fel.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület önkéntesek bevonásával minden évben megszámolja a telelő erdei fülesbaglyokat. A következő szinkronszámlálás 2022. január 28-31. között lesz, ebbe is mindenki bekapcsolódhat önkéntesként. Részletes információkat az MME honlapjáról tudhatnak meg.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
