Az egerészölyv-fiókát eredetileg minden bizonnyal zsákmányként vihették be a parlagi sasok a fészkükbe, mivel azonban sértetlenül maradt és a fészekbe kerülve a sasfiókákhoz hasonlóan élelmet kért a sasszülőktől, azok saját három fiókájukkal együtt tovább etették.
A sasok által nevelt ölyvfiókák esete világszerte nagyon ritkának számít, de nem példa nélküli. Magyarországon az MME nyilvántartása szerint az elmúlt 30 évben történt több mint tízezer sasfészek-ellenőrzés során eddig mindössze hat alkalommal figyeltek meg élő egerészölyv-fiókát parlagisas-fészekben, illetve öt ilyen eset vált ismertté rétisasok fészkében – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményében.
Az egerészölyv Európa leggyakoribb ragadozó madara, hazánkban is általánosan elterjedt és változó számban szinte minden élőhelyen megtalálható. A parlagisas-fészkeknél azonosított zsákmányállatok megközelítőleg 1%-a egerészölyv, döntő részben fészekből zsákmányolt fióka, így az viszonylag gyakori esetnek számít, hogy egerészölyv-fióka kerül a sasfészekbe. Az ilyen fiókák életben maradási esélye viszont rendkívül csekély, hiszen ehhez komolyabb sérülés nélkül kell megúszniuk a zsákmányolást és a fészekbe szállítást. Emellett a szülő madarakat valaminek meg is kell zavarnia, hogy ne kezdhessék el rögtön az etetést, illetve a fészektestvéreknek is be kell fogadni a jövevényt. Ha mindez bekövetkezik, akkor a szülő madarak a következő etetéskor a fészekhez érkezve már eggyel több táplálék kérő fiókával találkozhatnak és ilyenkor előfordulhat, hogy a sasfiókákra hasonlító, de kisebb ölyv-fiókát is ösztönösen etetni kezdik és a saját fiókáikkal együtt nevelik és védelmezik a fészekben.
A parlagi sas világszerte veszélyeztetett madárfaj, amely Európai Uniós állományának kétharmada Magyarországon fészkel. A hazai fészkeket minden évben rendszeresen ellenőrzik az MME és a nemzetipark-igazgatóságok szakemberei az 1970-es évek óta.
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
