A békéscsabai piacon szinte csak hazai termékek közül válogathatnak a vásárlók. Az árak viszont jelentősen nőttek az elmúlt időszakban, amire a vevők folyamatosan panaszkodnak.
– Mindennek megy fel az ára, pedig azt mondják, hogy együnk sok gyümölcsöt, zöldséget, de lassan a hús olcsóbb lesz, mint ezek a termékek. Ez elég baj, főleg egy nyugdíjasnak. Nem sírok, de nem jó dolog egyáltalán, mivel még nem látjuk a végét. Jó lenne, ha az emelkedés megállna és jönne egy kicsit jobb is már - mondta a békéscsabai Molnár Istvánné.
A tojásárak is jelentősen nőttek az elmúlt hónapokban. Az árusok a csabai piacon 85-95 forintért adják a tojás darabját, míg az áruházak polcain nem ritka a 110 forint feletti ár sem. A szakemberek szerint a drágulásához a háború, az energiaválság, az aszály és a forint gyengülése is hozzájárul. A jó minőségű takarmányból is kevés van, amiből etetnék a baromfit.
Kevés, ráadásul még drága is
A legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcsök közül almából az elmúlt évtized legrosszabb termésmennyisége, 300 ezer tonna várható, a meggy esetében pedig a mintegy 60 ezer tonnányi termés jelentős része nem érte el a feldolgozáshoz szükséges méretet. Az idei szárazság hosszabb távú hatásaként tovább gyorsulhat a hazai gyümölcs-termőterületek csökkenése. Azok a termelők vannak szerencsés helyzetben, akik az elmúlt évtizedben kiépítették az öntözéshez szükséges infrastruktúrát.
– Országos szinten egyértelmű, hogy kevesebb lett meggyből. Ránk ez nem igaz, jó termésünk lett idén, hiszen tudunk öntözni. Az öntözés hatására a gyümölcs mérete megfelelő volt, ami sok termelőnél sajnos nem így történt. Hoztuk a piac minimum elvárását – fogalmazott a Csorvási Gyümölcs Kft. ügyvezetője, Nemesnyik István.
Nem az aszály a legnagyobb gond
A zöldségek terén Magyarországon idén körülbelül 10–15 százalékos volt a hozamcsökkenés. A hazai termelők a termőterület zömét öntözik, mégpedig korszerű technológiával, így nem az aszály okozta a legnagyobb problémát, hanem a költségek növekedése. Például burgonyából 30 százalékkal kevesebb termett meg az országban, így az év végére a hazai krumpli elfogyhat a polcokról és a drágább külföldit vehetik a vásárlók.
– Éltünk már át aszályos éveket, de ekkorát még nem. Az öntözött kultúráknál nem annyira szembetűnő az aszály, inkább az, hogy bődületesen sok vizet kellett kiöntöznünk ahhoz, hogy a termés a normálishoz közelítsen. Vöröshagymából ezt nagyjából meg is lehetett csinálni, de a burgonyánál nem. A mi klimatikus adottságainkat elnézve a jó krumpli termeléshez szükséges éghajlat határán vagyunk, így Békés megyében képtelenség volt hozni az átlag termést – emelte ki Bondár Imre hagyma termeléssel foglalkozó gazdálkodó.
A hazai hagymatermesztés egyelőre még nincs veszélyben, de a hagyományos, makói módszerrel felhagynak a gazdák. A szakemberek szerint a dughagymáról termesztett makói hagyma azért tűnik el, mert alacsony a terméshozam. A dughagymás termesztésnél ugyanis hektáronként 250-300 mázsa, míg a magról vetett, külföldi fajták esetében 7-800 mázsa takarítható be.
