Pénteken és szombaton az asztalitenisz „veteránjaival” telt meg a békéscsabai sportcsarnok küzdőtere a 28. Dr. Bándi Andor Emlékversenyen. Bár aki oda belépett, annak óriási meglepetésben lehetett része, hiszen a negyvenen, ötvenen, hatvanon, hetvenen, sőt nyolcvanon túliak éppoly fürgén mozogtak az asztalok körül, mintha csak a húszas éveikben járnának.
Az emlékversenyre az ország minden pontjáról, sőt még Ausztriából és Romániából is érkeztek versenyzők. Mint azt Jámbor Zoltántól, a szervezőbizottság alelnökétől megtudtuk, először 1989-ben rendezték meg a Dr. Bándi Andor Emlékversenyt szűk, megyei körülmények között.
– Az akkori verseny olyan jól sikerült, hogy nagy motivációt adott a folytatásra, már nemcsak megyei körökben, hanem kiszélesítve. Akkor a Békés Megyei Szabadidős Klubok Tanácsa volt az egyik társrendezője a versenynek, együtt kerestük fel a Magyar Asztalitenisz Szövetséget, ahol az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy ezt a versenyt nevezték ki a Magyarországon megrendezett nemzetközi veterán bajnokságnak. Azóta minden évben megrendezzük, és egyre népszerűbb, évről évre úgy kétszáz körül van az indulók száma – emelte ki Jámbor Zoltán, hozzátéve, hogy lényegében ez a verseny volt annak idején a veterán asztalitenisz bajnokságok országos elindítója.
Fiatalos „veteránok”
Éppen egy mérkőzésén volt túl a jászberényi Rigó Lehel, akiről a mozgása alapján senki sem mondta volna meg, hogy már 77 éves.
– Középiskolás koromban tanultam meg asztaliteniszezni Jászberényben, a gimnáziumban. Órák után mindig rohantuk, hogy amíg a nagyobbak nem jönnek, addig is játszhassunk. Ez a szerelem megmaradt. Volt egy több mint tízéves kihagyás, de a hetvenes évek második felében újrakezdtem. Most otthon a megyei bajnokságban játszunk, és szenior versenyeken indulunk – mondta Rigó Lehel.
Kádár Mihály korábban hosszú ideig az NB I-ben röplabdázott, mellette levezető sportágként jött számára az asztalitenisz.
– 1969 óta viszont már versenyszerűen űzöm ezt a sportot. Most Budapesten a KSI szenior csapatában játszom, hetente háromszor járok edzésre. A sport küzdeni tudást, önfegyelmet ad, az asztalitenisz pedig annak ellenére, hogy gyors sport, számomra nagyon megnyugtató – jegyezte meg a 74 éves versenyző.
Botyánszki András: Ez a sport egy életforma
Botyánszki András, a Békés Megyei Asztalitenisz Szövetség tiszteletbeli elnöke a Békéscsabai Asztalitenisz Egyesület vezetője, edzője szerint érdemes lenne minél több gyereknek eljönnie az évente zajló emlékversenyekre, már csak azért is, hogy lássák, ez a sport hosszú évtizedeken át megmaradhat az életükben.
– Azért is jó az asztalitenisz, mert akár hetven, sőt nyolcvan éven túl is űzhető. Talán ez az a sportág, ami a leghosszabb ideig megmaradhat egy-egy ember életében. Aki ezt megszereti, annak számára életformává válik, és szerintem jelentősen meghosszabbítja az életét – fogalmazott Botyánszki András.
