A 7. Tv Aktuális című műsorában Dobókői Györggyel, a Békés megyei munkahelyek biztonsága munkacsoport vezetőjével a szervezet célkitűzéseiről és munkájáról Zámbori Eszter műsorvezető beszélgetett.
– Milyen céllal, és mikor alakult a munkacsoport?
– A munkacsoportunk megalakulásának az előzménye a 2017-es évhez kapcsolódik, akkor a Nemzetgazdasági Minisztérium egy konferenciát szervezett Békéscsabán, ami az együttműködésről, a biztonságos munkahelyekről szólt. Ennek a konferenciának a megnyitóján dr. Takács Árpád kormánymegbízott úr jelentette be, hogy szeretné, ha alakulna egy munkabizottság, amely a Békés megyei munkahelyek biztonságával foglalkozik. Ennek szellemében 2018 februárjában meg is alakult ez a bizottság, amelynek legfontosabb célja, hogy a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos problémakört fókuszba állítsa. Nevezetesen mutassuk be Békés megye biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos helyzetét, adjunk javaslatokat arra vonatkozóan, hogy milyen felületeken lehetne javítani, hogy biztonságosabbak legyenek a munkahelyek. Biztonságot egy szélesebb aspektusban értem, hiszen itt munkavédelmi, munkaügyi, munkaegészségügyi, foglakoztatási, környezetvédelmi, katasztrófavédelmi, információbiztonsági, és jogbiztonsági, tehát nyolcféle területre kívántunk rátekinteni. Szerettük volna bemutatni az aktuális helyzetet, és javaslatokat tenni arra vonatkozóan, hogy mi mindent lehetne tenni annak érdekében, hogy minél kevesebb baleset történjen Békés megyében.
– Milyen a személyi összetétele a munkacsoportnak?
– Szerteágazó, heterogén a munkacsoportunk összetétele is. Nagy részben a Békés Megyei Kormányhivatal szakemberei szerepelnek és dolgoznak aktívan a munkacsoportban, akiknek a biztonságos munkavégzéshez kapcsolt feladatuk van. Külsőket is behívtunk, az adott területnek országosan elismert szaktekintélyeit, valamint a nagyvállalatok munkavédelmi vezetőit, akik speciálisan ezen a szakterületen dolgoznak. Ezen túlmenően behívtuk az érdekképviseleti szerveket is, mert azt szerettük volna, hogy a munkacsoport összetételében, és az egész munkája kapcsán együttműködés legyen a munkaadó, munkavállaló, és a hatóság vagy az állam oldaláról is. 16 fős munkacsoport alakult ki, és az érdekképviseletek közül a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának a képviselői, a Nemzeti Agrárkamara képviselői, és a Vállalkozók Országos Szövetségének a Békés megyei elnöke vállalt tagságot nálunk, és dolgozik a munkacsoportunkban.
– Milyen üzeneteket szeretnének megfogalmazni, és milyen formában tudnak eljutni az érintettekhez?
– Elsőre szeretnénk fölmérni, hogy milyen is a Békés megyei helyzet. Ennek érdekében készítettünk egy viszonylag terjedelmes, 74 oldalas tanulmányt, amelyben 8 aspektusból bemutattuk a Békés megyei helyzetet. Ugyanezekben az aspektusokban javaslatokat fogalmaztunk meg, hogy mit kellene tenni annak érdekében, hogy minél kevesebb baleset történjen, minél kevesebb foglalkozási megbetegedés legyen, és minél kevesebb legyen a kiesés a munkabalesetek miatt. Egy felmérés alapján több mint 200 milliárd forint kiesése van az országnak a munkabalesetek következményeként. Egy baleset nem jó annak, aki benne van a balesetben, aki érintettje, nem jó a családjának, de a munkáltatónak sem. Ezért azt gondoltuk, szeretnénk tenni annak érdekében, hogy ez a helyzet megváltozzék. Azt látjuk országosan és Békés megyei aspektusban is, hogy a nagyvállalatoknál önálló munkavédelemhez kapcsolódó minőségirányítási rendszer van, szakemberek vannak, pénzt áldoznak rá, szellemi tőkét áldoznak rá, és sokkal kevesebb a baleset egy nagy, komoly cégnél, mint a kis-, közepes vállalkozások vonatkozásában. A célunk az lenne, hogy a nagyobb vállalatoknál kialakult biztonságkultúrát lehozzuk a kis-, közepes vállalkozásoknak, nekik szeretnénk ajánlásokat tenni, hogy minél kevesebb baleset történjen meg. Mondhatnám úgy is, hogy egy kicsit a beavatkozás kultúrája helyett a megelőzés kultúrája kerüljön előtérbe Békés megyében.
– Ezek szerint a kis-, és középvállalkozásokat célozták meg a felmérések tükrében. Nekik milyen típusú anyagokat tudnak elkészíteni?
– Készült egy tanulmány, ami átfogó bemutatása a Békés megyei helyzetnek. Ezután készítettünk kifejezetten a kis-, és közepes vállalkozások részére egy ajánlást. Ebben az ajánlásban 6-féle aspektusból tettünk javaslatokat, hogy mire kellene odafigyelni, mire kéne erőt összpontosítani annak érdekébe, hogy minél kevesebb baleset legyen. Adtunk egy jogszabályi gyűjteményt is hozzá, hogy milyen jogszabályokat kell kötelezően betartani a balesetek elkerülése érdekében. Úgy gondoljuk, hogy az okos ember mindig előre menekül. Próbálja megteremteni azokat a feltételeket, amelyek által kevesebb baleset, kevesebb kár lesz. Az is nagyon fontos, hogy a munkavállaló kipihent legyen, motivált legyen, odafigyeljen, és a legjobb teljesítményt tudja nyújtani. Ennek érdekében el kell kerülni a baleseteket.
– Milyen fórumon tudták megmutatni az érintetteknek az ajánlásokat?
– Sokat gondolkodtunk, hogyan fogjunk hozzá, ezt kommunikációs tervben rögzítettük is. A Békés Megyei Kormányhivatal honlapján számoltunk be a munkacsoport működéséről, ezen túlmenően lehetőséget kaptunk, hogy az honlapján is bemutatkozzunk. A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztálya működtet egy lapot, amelynek „Munkavédelem és Biztonságtechnika” a címe. Ebben az országos szakmai lapban egy 6 oldalas cikkben tudtunk bemutatkozni. Én lehetőséget kaptam arra, hogy a V4-ek, a Visegrádi Négyek munkavédelmi minisztériumi vezetője előtt is beszéljek a Várkert Bazárban. Itt a munkacsoportunk megalakulásáról, célkitűzéseiről volt szó, és hogy milyen irányba szeretnénk elmenni, kiknek szeretnénk javaslatokat adni. A közeljövőben szeretnénk majd egy konferenciát szervezni, kiadványokat megjelentetni, ahol az irányelveinket, a javaslatainkat lefektetjük. Utána szeretnénk a munkavédelemről, külön a foglalkoztatásról, külön a katasztrófavédelemről, külön az információbiztonsággal kapcsolatosan füzetet kiadni, amit szét tudunk majd osztani, hogy minél szélesebb körbe jusson el. Természetesen a média segítségét is fogjuk kérni, hogy minél több helyen el tudjuk mondani az üzeneteinket.
– Van arra lehetősége a kis-, és középvállalkozásoknak, hogy megkeressék ezt a munkacsoportot, akár személyesen, e-mailben vagy telefonon?
– Természetesen. Az ajánlásokba is beleírtuk, hogy hova fordulhatnak munkavédelmi, munkaügyi kérdésekkel. Mindenkinek szeretnénk segíteni. Pont az lenne a célunk, hogy mindenkihez eljusson az üzenet. Szeretnénk kiadványt készíteni, fölhívni a figyelmet, ráirányítani kicsit a gondolatokat, hogy érdemes ebbe befektetni. Van például egy európai uniós felmérés, ami azt mutatja, hogy minden biztonságos munkavégzéshez kapcsolódó befektetett euróhoz 2,2-szeres megtérülés kapcsolódik. Tehát fontos lenne, hogy a biztonságkultúra egyrészt menjen egy kicsit lejjebb a nagy multicégektől a közepesek felé, és ők is próbáljanak meg az anyagi lehetőségeiknek megfelelően valamilyen ütemezett formában lépegetni a biztonságos munkavégzés irányába.
– Mennyi ideig fog tartani ön szerint a biztonságos munkahelyek kialakításának fontosságát kiemelő kampány? Mennyi idő alatt jutnak el mindenkihez?
– Remélem, hogy ez egy hosszú folyamat lesz. A mostani tervezésünk az a 2019-es évre vonatkozik. Szeretnénk megjelenni a médiában, a Békés Megyei Kormányhivatal járási hivatalaiba is szeretnénk elmenni, és járási hivatalonként összeírni a kis-, közepes vállalkozásoknak azon képviselőit, akik érdeklődést mutatnak a téma iránt. Szeretnénk kiadványokat vinni, szeretnénk elmondani az aktuális jogszabályváltozásokat, az aktuális üzeneteinket. Ez nyilván hosszabb idő lesz, de úgy gondolom, hogy nemes cél: ha meg tudunk már egy embert menteni, hogy ne érje baleset, akkor már megérte a fáradozást. De én ettől optimistább vagyok, hogy mélyebben el fognak jutni az üzeneteink, és több mindenki fogja használni majd azokat a gondolatokat, amelyeket összegyűjtünk egy 16 fős munkabizottság segítségével.
