Csemegekukoricában mi vagyunk a legjobbak Európában

Mintegy félmillió tonna csemegekukorica kerül idén a feldolgozókba, és ezzel a mennyiséggel Magyarország az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb csemegekukorica termelőjének számít, míg Európában az első helyen áll. Különösen a szuperédes fajták iránt nőtt meg az igény.

Idén a tavalyinál nagyobb területen, összesen 35 ezer hektáron vetettek csemegekukoricát feldolgozási célra. A legtöbb konzervgyár és hűtőház igyekszik a teljes kapacitását kihasználva a lehető legtöbb csemegekukoricát feldolgozni, ami a becslések szerint mintegy félmillió tonnányi terményt jelent majd – hangzott el a Syngenta csemegekukorica bemutatóján Hajdúszoboszlón.

Magyarország Európa legnagyobb csemegekukorica termelője, világszinten is csak az Egyesült Államok előzi meg, ahol hatalmas kultusza van az édes csemegekukorica fogyasztásának.

Az utóbbi években a hazai termelés és a piaci kereslet egyensúlyba került és alig ingadozik. Az európai csemegekukorica fogyasztás lassan, évről-évre növekszik – ismertette Pereczes János, a Syngenta délkelet-európai menedzsere.

Nagyobb hazai termésbővítésre akkor lenne lehetőség, ha más termelőknél hatékonyabban tudná Magyarország a kukoricát termelni és feldolgozni. Ebből a szempontból jelenleg kedvező, hogy a francia termelésnél olcsóbb az itteni előállítás. A lengyeleknél az utóbbi évek időjárása, míg a szerbeknél a gazdasági problémák miatt van visszaesőben a csemegekukorica termelése, ugyanakkor Oroszország igyekszik önellátó lenni.

 

 

A feldolgozók igyekeznek a változó piaci igényeknek jobban megfelelő termékeket gyártani. Az elmúlt években jelentősen nőtt a fagyasztott csövek gyártása, napjainkban is növekszik a szuperédes termékek aránya. Jelentős változások vannak a csomagolásban, a konzervdobozok méretében is, és növekszik a biotermékek iránti igény.

Az idei szezonban a hideg tél ellenére a kártevők korán megjelentek a csemegekukorica táblákon. Egyes helyeken korán, és többszöri védekezésre volt szükség a földibolhák, a mocskospajor és a gyapottok-bagolylepke ellen – emelte ki Pereczes János.

A hideg tavaszi időjárás miatt nagyon elhúzódott a csemegekukorica kelése. Általában hiányos és egyenetlen volt a korai fajták kezdeti fejlődése. Utána hosszabb meleg és száraz időszak következett, amely újabb stresszt jelentett a növényeknek.

A korai fajták nagyobb részét öntözetlen területeken vetik, szerencsére júniusban több csapadék hullott, különösen a korai termelés meghatározó részét adó Hajdúságban. A korai növények kisebbek, kevésbé fejlettek, nagyjából 15-20 százalékkal gyengébben teremnek. A hamar beköszöntött nyár viszont segítette a későbbi fajták gyors fejlődését, amelyeket általában már öntözhető területekre vetettek. A középkorai és késői fajták jelenleg jó képet mutatnak, ígéretesek a terméskilátások. De a hőségnapok, a csapadékhiány, és az erős rovarfertőzések még erősen befolyásolhatják az eredményességet.

 

Forrás: agrarszektor.hu

Megosztás:

Címke: , , , ,