A klímaváltozás, a munkaerőhiány, valamint a szerb és lengyel konkurencia is problémát okoz.
A bogyós gyümölcsök termesztése földrajzilag korlátozott: a málna és a szeder nem tolerálja a meleg, csapadékos időt, de a száraz és forró nyarat sem. Ilyenkor elmarad a rügyképződés, ami befolyásolja a következő évi termést. A fekete ribiszkével sem jobb a helyzet: a kánikulában lehullajtja a leveleit, emiatt gyengébb termést hoz a következő évben. A drasztikusan megváltozott klímaviszonyok miatt azonban egyre szélsőségesebb időjárással kell a gazdálkodóknak megküzdeniük. A probléma mértékét a számok is mutatják: amíg a nyolcvanas években körülbelül hétezer hektáron, 40-60 ezer tonna málnát termeltek, ma már körülbelül száz hektárról 600-800 tonna málnát tudnak betakarítani.
A helyzetet súlyosbítja a munkaerőhiány is. A FruitVeB alelnöke szerint a szántóföldi növényekkel szemben a málna és a szeder termesztésének a legnagyobb a munkaerőigénye (egy hektár esetén 3-4 ezer munkaóra), a gazdálkodók pedig csak egymástól távol eső időszakokban tudják a munkásokat foglalkoztatni. A mezőgazdaságban dolgozók ezzel szemben az egész évben végezhető munkákat keresik.
A klimatikus viszonyok miatt Lengyelországgal és Szerbiával nem tudjuk felvenni a versenyt, ők jelentik a legnagyobb konkurenciát. Sokkal olcsóbban lehet ugyanisa két országból fagyasztott málnát behozni, mint amennyiért a magyar hűtőipar meg tudja venni.
Forrás: 24.hu, magyaridok.hu,
1-600x338.webp)