Szigeti Tamás, a Magyar Újságírók Országos Szövetség Fotóriporterek Szakosztályának titkára – akinek üdvözlőlevelét Kreisz Andrea, az iskola magyartanárnője tolmácsolta – többek között aláhúzta: külön öröm számára, hogy a kiállításnak ez az iskola ad otthont, hiszen a célközönség legfiatalabb részéhez szinte házhoz jött a tárlat.
Hozzátette, hogy a kiállítás szimplán magát az életet mutatja be a portréktól a sporton keresztül a társadalomábrázolásig. Idén azonban lényegesen több olyan felvétel érkezett, amelyek a környezeti jelenségeket, elsősorban a bolygó felmelegedését és szennyezését mutatja be.
Szarvas Péter, Békéscsaba első embere köszöntőjében örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a város és a Békéscsabai Szakképzési Centrum így hajthat főt a magyar kultúra napján.
Továbbá ő – ahogy Szigeti Tamás is – a bemutatott képek sokszínűségéből a legégetőbb, mindennapos témát emelte ki: a klímakérdést.
– Egy nagyon komoly fotósorozat ábrázolja a Föld válságát okozó veszélyek kockázatait – fűzte hozzá –, amelyet a zsűri is kiemelten értékelt. Úgy gondolom, hogy ez a tárlat mindenképpen inspiráló a diákok számára.
Végül Imre Györggyel – a Békés Megyei Hírlap fotóriportere, az iskola pedagógusa és egyben a tárlat megálmodója – beszélgettem a miértekről és a hogyanokról.
– Miért éppen a SZEGYÁ-ba jött ez a tárlat?
– Már két éve működik az intézményben fotósoktatás; azonfelül itt tanítok, így meg szerettem volna mutatni a diákoknak, hogy hol a tart az élvonalbeli sajtófotográfia.
– A nemzetközi kapcsolataidat bevetetted?
– Szimplán Szigeti Tamással vettem fel a kapcsolatot. Majd általa elhoztuk mind a 13 kategória díjazott munkáit, s remélem, a hazai riporterek krémjének képei idővel beégnek a gyerekek retinájába.
– „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel a témához” – mondotta Robert Capa, a világ első haditudósítója. Ha ezt az elvet alkalmazod Békéscsabán, elég sok operatőr barátot szerzel...
– Kompromisszumot kell kötni; és azt ne felejtsük el, hogy Békés megyében nem egymás ellen, hanem együtt kell dolgozni.
– Egy riporternek gyorsnak kell lennie, de miképp veheti fel a versenyt a telefonos-fotós kollégákkal? Ilyen volt többek között a zúzmara-jelenség is: mire a nyakadba vettem volna a gépet, már mindenki megszórta az közösségi médiát.
– Úgy vélem, egy átgondolt, minőségi munkával azért lehet versenyezni. Azonfelül a technika már megengedi, hogy a képet azonnal feltegyük a telefonra; ráadásul a gyerekek már olyan kreatívak ilyen téren, hogy egymástól tanulunk.
(A kiállítás nagy segítője Novák Attila művésztanár volt.)