Csabai életképek – Fábry Károly: Apponyi-utcák III.

2022. június 5. 12:53 | Ugrai Gábor

1922. február 22-én folytatódott Fábry Károly írása a Körösvidékben. A sorok az 1848-as nagy napokról szóltak, amikor is a „szabadság, egyenlőség és testvériség! szent eszméi Magyarországon is diadalt arattak, az urbériség, a jobbágyság országszerte eltörültetett”.

Nagy volt az öröm Csabán, erről sokat lehetett olvasni a közgyűlési jegyzőkönyvekben is. Ezekből kiderült, hogy már március 21-én nemzetiszínű zászlóval, illetve a két Lajos, Batthyány és Kossuth képével feldíszített teremben díszközgyűlést tartottak a települési elöljárók. Itt az elnök, idősebb Ómaszta Zsigmond indítványozta, hogy a másnap Gyulán tartandó „megyei egyetemes nagy közgyűlésre” menjenek át a csabaiak is. De nem ám csak egy küldöttséggel, hanem az egész képviselő-testület tegye tiszteletét a vármegye székhelyén!

Nem volt azonban minden szép és jó ezekben a napokban a környéken. Fábry leírásából megtudhatjuk, hogy Békésen, Mezőberényben, Orosházán, Kétegyházán és Vésztőn is a „felszabadult nép forrongásba jött, mint minden forradalom idején, és mint a buza szórásnál mindig a polyva, az ocsu kerül felül, ugy a forradalmakban is néhol az alj jut a felszínre”.

Kiderült, hogy voltak olyanok, akik a szabadságot máshogyan értelmezték és elkezdték az uradalmi földeket kiparcellázni, kezdték elfoglalni a legelőket és bizony „kicsit ide-oda betörni”.

A csabaiak bölcsességét dicséri, hogy településünkön nem történt semmi hasonló dolog. Pedig őseinknek volt miért izgulniuk, mégpedig a már megkötött örökváltsági szerződés miatt. Azt várta mindenki, hogy „most már a súlyosan ránehezedő örökváltság fizetésétől, épp ugy mint az ország többi része, – ingyen megszabadult”. Nem pontosan ez történt. Bár a törvény még nem volt elfogadva (azt csak 1848. április 11-én szentesítette az uralkodó), de a csabaiak már április 5-én a következőt fogadták el a közgyűlésen: „kérjük, hogy a földesuraságokkal kötött örökváltsági szerződéseink visszaadassanak, […] hogy a szerint városunk közönsége is teljesen részesittessék az uj törvény azon kedvezésébe, mely az úrbéres községek javára hozatott […]”.

Azaz őseink azt kérték, hogy a már korábban megkötött örökváltásági szerződésben foglalt összegeket ne kelljen kifizetniük a csabai földesuraknak, és rájuk is vonatkozzanak a kötelező örökváltság törvényének pontjai. Ezt az indítványt egy küldöttség vitte fel Pestre, az ország fővárosába. (Folytatjuk.)

További programok »

Kultúra

FEL