Itt már pontosan kidolgozták a két nap múlva sorra kerülő ünnepség részletes programját. Kijelölték a díszszázad, a cserkészek, a leventék és a közönség pontos helyét és a várható nagy tömegre tekintettel a közlekedés alkalmi rendjét is.
Az utazóközönség a rendezvény alatt oldalt, a raktárépületek mellett kellett, hogy közlekedjen. A Szent Jobb ünnepségre érkezőknek két jegyet lehetett beszerezniük. A fehér színűvel a peronra is ki lehetett menni, míg a zöld színű jeggyel a pályaudvar előtti téren lehetett tartózkodni. A jeggyel nem rendelkezőket nem engedték be a csabai fogadásra.
Az esemény a helyi zsidóság körében is fontosnak számított. Ezt bizonyítja az is, hogy dr. Silberfeld Jakab főrabbi a neológ zsinagógában hitszónoklatot tartott Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából. Itt a rabbi szent királyunk jelentőségét hangsúlyozta a magyarságra és az európai történelemre nézve.
A békéscsabaiak július 3-án (vasárnap) tekinthették meg Szent István királyunk ereklyéjét, mely a szolnoki ünnepség után érkezett a városba. Szolnokon délelőtt kilenckor fogadták az Aranyvonatot, majd az ereklyét a helyi Kossuth téren felállított tábori oltár elé vitték. Az ottani ünnepség után indult el a Szent Jobbot szállító szerelvény Békéscsaba felé.
Ezen a napon jelent meg egy felkérés a város lakossága felé, melynek értelmében a polgármesteri hivatal kérte a polgárokat, hogy a házaikat díszítsék és lobogózzák fel. A nagy meleg ellenére (erre a napra Békéscsabára 39,5 Celsius fokot jelentettek) tömeg a kora délelőtti órákban gyülekezni kezdett, és 11 óra előtt már több ezren várták a nevezetes eseményt. Nemcsak Békéscsabáról, hanem a környező településekről is érkeztek a hívők. Például Újkígyósról mintegy 300 fő jött a plébánosuk, Takácsy Dénes vezetésével.
A Szent Jobbot szállító aranyvonat végül 1938. július 3-án, kilenc perc késéssel, 11 óra 23 perckor érkezett meg az állomás harmadik vágányára és 82 percet tartózkodott ott.
