Cigiszünet helyett csoportos torna – megéri változtatni a munkahelyi szokásokon

2019. április 1. 08:31 | behir

A mai modern életvitel egy óriási kihívás, de az irodai környezet még így is számos lehetőséget kínálhat. A vezetők sokszor nem is sejtik, de egy-egy apró változás bevezetésével akár a munkahelyi hiányzás is kevesebb lesz.

 

A testedzés rövid és hosszú távon is képes az agyi működést kedvező irányban alakítani, ugyanis olyan idegrendszeri folyamatokat indít be, amelyek az idegsejtjeink megújításában vesznek részt. Szó szoros értelemben új agyat növesztünk, ez pedig új készségek elsajátításában segít.

A szakemberek szerint testmozgás közben a szokásosnál nagyobb adag vér, oxigén és tápanyag jut az agyba, fokozva annak egészségét és serkentve a növekedési hormon termelődését, ami az új idegsejtek és idegsejt-kapcsolatok kialakulása miatt fontos.

 
A különböző mozgásformák hatása

 

A Canberrai Egyetem egy korábbi tanulmányában azt vizsgálta, hogy legkevesebb négyhétnyi rendszeres testmozgás milyen hatással van a felnőttek agyi funkcióira. Az eredmények szerint az aerob edzés az olvasást, a tanulást, vagyis a kognitív képességeket erősítette, míg a súlyzózás a memóriára és a végrehajtó funkciókra hat jótékonyan, úgy, mint a tervezés és a szervezés.

Az agyi szövetek pusztulása megdöbbentően korán, már a húszas éveinkben megkezdődik, a rendszeres, és erőteljes mozgás ezt a leépülést képes megelőzni, lassítani. Érdemes alaposan átgondolni, milyen sportot választunk, mert ha nem szívesen végezzük az adott mozgásformát, akkor az külön stresszt jelent a szervezetünknek, és ellenkező hatást érünk el vele.

Arra már mindenkinek magának kell rájönnie, hogy az intenzív fizikai kifáradás nem leszívja az energiánkat, hanem éppenséggel feltölti, és az éjszakai alvás minőségére is jótékony hatással van. Az pedig már egyenesen következik ebből, ha éjjel jól alszunk, másnap is produktívabbak vagyunk a munkánkban.

 

Nem ehhez szoktunk hozzá

 

A testünk és az idegrendszerünk több százezer éven keresztül a mozgáshoz szokott, az viszont, hogy az utóbbi évtizedekben napi nyolc-tíz órát ülünk egy helyben, megterhelő a szervezetünknek.

Ez a mai modern életvitel egy óriási kihívás, de az irodai környezet még így is számos lehetőséget kínálhat.

 

Bele kell férnie a munkaidőbe

 

Valójában nem kell nagy dolgokra gondolni, elég lenne napi öt-tíz perces átmozgatás, ám ehhez az kell, hogy a rutin ne vegye át az irányítást felettünk – közölte Bóna Enikő fitnesz instruktor, aki korábban egy nagyvállalatnál felügyelte a dolgozók mindennapi mozgását.

Feladata szerint minden nap körbejárta az irodát, és néhány gyakorlat bemutatásával megtornáztatta a kollégákat. Szerinte a jó hír az, hogy a test nagyon hamar képes alkalmazkodni, de a munkahelyi változáshoz elengedhetetlen a paradigmaváltás. Itt nemcsak a dolgozókról van szó, hiszen ez a néhány perces torna a munkaadó érdekeit szolgálja, a kollégák ugyanis egészségesebbek lesznek, és kevésbé stresszesek, így pedig minden bizonnyal a munkahelyi hiányzás is kevesebb lesz.

 

Apró változások

 

Bóna Enikő szerint érdemes olyan apróságokban is gondolkodni, mint az, hogy a megbeszéléseket ne zárt térben, esetleg egy ablaktalan irodában tartsuk, hanem a szabad levegőn, séta közben, még akkor is, ha az időjárás miatt inkább bent maradnánk. Az sem kerül semmibe, ha a lift helyett a lépcsőt választjuk, az viszont már a cég döntése, hogy olyan munkaasztalt választ, amelyet fel lehet emelni, és napközben eldönthetjük, ülve vagy állva dolgozunk.

Bóna Enikő arról is beszélt, hogy sokszor a munkahelyi kultúra a legnagyobb kerékkötője a pozitív folyamatoknak, mert a csoportból sokszor kinézik azokat, akik napközben csinálnak néhány karkörzést vagy guggolást, míg az, hogy óránként tíz perc cigarettaszünetet vesz ki valaki, teljesen elfogadott. Az, hogy ezek az apró lépések beépüljenek a mindennapokba, szerfelett nagy tudatosságot igényel, komoly kihívás, hogy ne hagyjuk eluralkodni magunkon a kényelmes szokásokat.

 

Mások is foglalkoztak már a mozgás és kreativitás kapcsolatával

 

Alex Soojung-Kim Pang, a Strategic Business Insights világvállalat vezető tanácsadója és a Stanford Egyetem vendégprofesszora azt vizsgálta, a nagy elmék pihenési szokásai hogyan befolyásolták a kreativitásukat.

Híres tudósok és művészek életrajzaira támaszkodott, és pszichológiai tanulmányokat is felhasznált a munkájához, hogy rámutasson az alvás, a rövid szundítás, a játék és a fizetett szabadság, valamint az edzés fontosságára. A professzor azon gondolkodott, hogy a nagy elmék sikerének titka nem feltétlenül csak a velük született tehetségükben rejlik, vagy abban, hogy milyen keményen dolgoztak, hanem a pihenési szokásaikban is.

A szerző úgy véli, a pihenés az úgynevezett „helyreállító” tevékenységekhez kapcsolódik, ami nem feltétlenül a semmittevéssel, tévébámulással egyenlő. A tanulmányban szereplő emberek számára a pihenés aktívabb tevékenység, mint a testedzés.

A kreatív emberek napi 15–20 mérföldes sétákra indultak, vagy hegyeket másztak a vakációjuk alatt. A számukra pihentető tevékenységek hozzásegítették őket ahhoz, hogy feltöltődjenek, mivel ez teljes elszakadást jelentett a hétköznapi munkával töltött életüktől.

Forrás: hirado.hu

 

További programok »

FEL