Cigány népmese a Bábszínházban

2017. április 28. 19:48 | Balázs Anett

Lakatos János cigány mesemondó és Wilhelm Hauff Kőszív című meséje nyomán készült a Napsugár Bábszínház legújabb darabja. A cigányzenékkel tarkított történetben Szénégető Péter életútját követhetjük nyomon, akinek választani kell a boldogság és a gazdagság között.

Vidám és kesergő roma dallamok váltják egymást a darabban, számos alkalommal mosolyt csalva a nézők arcára.  Míg a férfiak a cigány viselethez hűen, karimás kalapot, bő nadrágot, inget és zakót, addig a női főszereplő rakott, színes szoknyát, mintás blúzt valamint fejkendőt visel. Na és persze a cigányzenék elmaradhatatlan hangszere a kanna sem hiányzott a vásári hangulatot idéző színpadról.

Soós Emőke a darab központi szereplője, mint Szénégető Erzsi tűnik fel, majd meséli közel egy órán át a történetet, miszerint egykori férje hogyan adja el szívét az Óriásnak, hogyan szerzi vissza, mit áldoz fel, és hogyan ismeri fel végül az igazi értéket, a szeretetet.

A darabban igazi cigányasszony módjára Erzsi is rágyújt egy pipára, de nem kell nikotinmérgezéstől félteni a gyerekeket, hiszen gyógynövények keverékéből árad a füst az előadás alatt. Csortán Zsóka, a darab rendezője elégedett volt a főpróbán látottakkal.

A gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas kikapcsolódást biztosító darabot április 26-tól láthatja a közönség a Napsugár Bábszínház színpadán.

Fotók: Bucsai Ákos

 

A hírről készült videó anyagunk:

További programok »

Kultúra

Egy ezeréves zarándoklat és a csabai Szent István-szobor

Szent István királyt – amellett, hogy a keresztény magyar állam megalapítójaként tartjuk számon – a zarándokok segítőjeként is említik a korabeli források. Érdemes erre emlékeznünk 2026-ban! Mintegy ezer éve annak, hogy Franciaország területén útra kelt egy zarándokcsoport, mely a Szentföld felé tartva Magyarországon is áthaladt. Mit mondanak erről az utazásról a ránk maradt régi szövegek? Emlékeztet-e rá valamiképp a csabai Szent István-szobor?
16:34
FEL