Békéscsaba képviselő-testülete még a februári közgyűlésen döntött arról, hogy 2018. január 1-jétől a városüzemeltetési feladatokat a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. által vezetett Törzsház konszern keretében működő, újonnan alapítandó gazdasági társaság lássa el. A legutóbbi soros közgyűlésen a kérdés heves vitát váltott ki, és bár a többség végül megszavazta a cég létrehozását, Szarvas Péter polgármester soron kívüli közgyűlést hívott össze ez ügyben.
Dr. Ferenczi Attila tanácsnok, a pénzügyi, gazdasági és városfejlesztési bizottság elnöke az ügy hátteréről tájékoztatta lapunkat.
– Miért merült fel az a gondolat, hogy a városüzemeltetési feladatokat egy gazdasági társaság tevékenységébe szervezzék át?
– Először is: többször előfordult, hogy a lakossági kezdeményezések megvalósítása elhúzódott. Az önkormányzat költségvetésének tervezésekor már korábban is felvetődött, hogy meg kellene vizsgálni a megyei jogú városok gyakorlatát. Azaz, hogy mások hogyan látják el a városüzemeltetési feladatokat, milyen szervezeti formában, milyen finanszírozási megoldásokat alkalmaznak. A 2016 novemberi közgyűlés határozott is ebben a tárgyban. Úgy döntött a grémium, hogy megkezdik a kérdés vizsgálatát. Ennek során megállapítottuk, hogy Békéscsaba az egyetlen megyei jogú város, ahol a polgármesteri hivatal szervezésében, külső vállalkozások megbízásával végzik ezeket a tevékenységeket. Így az ezzel kapcsolatos kiadások közel fele nem is békéscsabai székhelyű vállalkozásokhoz került. Debrecenben, Nyíregyházán, Pécsett, vagy akár Hódmezővásárhelyen az ottani önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok hosszú évek óta, nyereséges gazdálkodás mellett, a polgárok megelégedésére, biztosítják a feladatok ellátását. Az elsődleges elvárásunk az volt, hogy a csabai lakosság igényeit gyorsabban és olcsóbban szolgáljuk ki.
– Mi történt az elmúlt egy évben?
– Az elmúlt időszakban több alkalommal is tárgyalta a közgyűlés a kérdést, azaz, hogy a városüzemeltetési feladatokat egy, az önkormányzat saját tulajdonában álló gazdasági társaság végezze. A feladat végrehajtására a közgyűlés felhatalmazta a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságot, hogy állítson fel egy munkacsoportot, amelynek tagjai koordinálnák, megszerveznék és lebonyolítanák a városüzemeltetési feladatok átadását. A munkacsoport (Hanó Miklós alpolgármester, Nagy Ferenc alpolgármester, Fülöp Csaba képviselő, Herczeg Tamás tanácsnok, dr. Bacsa Vendel jegyző, Kozma János vezérigazgató, Bánfi Ádám szakértő, Tarné Stuber Éva és Tőgye Ildikó osztályvezetők, valamint én) számos alkalommal tárgyalt a feladatellátás tervezett formájáról és a működés kérdéseiről. A munkacsoport javaslatát a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság legutóbbi ülésén előterjesztettük, majd annak támogatásával a közgyűlés elé vittük.
– Milyen célokat fogalmaztak meg elvárásként a létrehozandó gazdasági társaság számára?
– A cél az, hogy a városüzemeltetési feladatok ellátása a lakosság igényeihez a korábbinál jobban igazodjon. A jelenleginél jelentősen gyorsabban, rugalmasabban reagálhatnánk mind a szolgáltatások nyújtása, mind a beszerzések (parkgondozási tevékenység, járdák karbantartása, stb.) esetén. Jelenleg ugyanis sokszor akár másfél év is eltelik a lakossági igény megfogalmazása és az önkormányzat által történő megvalósítás között. Amennyiben létrejönne az önkormányzat saját gazdasági társasága, arra sem lenne szükség, hogy hosszadalmas, több hónapon át tartó közbeszerzési eljárásokat folytassunk le, ugyanis a közgyűlés döntése alapján – a források biztosítása esetén – haladéktalanul megtörténhet a megvalósítás. A jelenlegi feladatok – leszámítva az igen speciális felkészültséget igénylőket – mintegy 80 %-át végezhetné az önkormányzati cég.
– Pénzügyi szempontból mit jelent az önkormányzat számára a változás?
– Az önkormányzati tulajdonú cég költséghatékonyabb gazdálkodást biztosíthat, hiszen az eredményét visszaforgathatja például a városüzemeltetési tevékenységek színvonalának emelésére. Az előzetes számítások alapján, a működés során komoly megtakarítást érhetnénk el. A külső, sok esetben nem békéscsabai vállalkozások által felszámolt magas díjazáshoz képest olcsóbban kivitelezett projekteknek köszönhetően, a tevékenység teljes felfutásának idejére (2020-ra) akár mintegy 25-30 millió forintot spórolhatna a város. Békéscsaba kiegyensúlyozott költségvetésének biztosítása érdekében szükségesnek látjuk a városüzemeltetési feladatok ellátása során is a takarékos gazdálkodást, a lehetséges ésszerű megtakarítások elérést. Az önkormányzat költségvetéséből ezekre a célokra költött összegek mindenképpen a városban, helyben maradnának. Az önkormányzati – a csabai polgárok pénzéből működő – cégcsoport gazdasági erejét tudná növelni. Egyes állításokkal ellentétben kiszervezésről nem, sokkal inkább az önkormányzat pénzügyi rendszerébe történő visszaszervezésről kell beszélni. Ezen kívül bizonyos pénzügyi előnyöket biztosíthat még az is, hogy amennyiben támogatásként kapja a cég az önkormányzati források egy részét, áfamentes bevétele keletkezhet ebben a körben. Valamint arról se feledkezzünk meg, hogy a cég tevékenységeinek felfutásával több tíz munkahely közvetlen megteremtésével, megtartásával számos békéscsabai család megélhetését segítheti elő.
– A lakossági ügyek intézése hol fog történni a jövőben?
– Mindenképpen a belvárosban lesz lehetősége a lakosságnak arra, hogy ügyeiket intézhessék.
– A közgyűlési vitában heves szóváltás volt a napirend kapcsán a polgármester és ön között…
– A kritikával illetett hozzászólásomban semmiféle módon nem kezdeményeztem a polgármester úr szólási jogának, vagy joggyakorlásának korlátozását. Ezzel szemben azt kezdeményeztem, hogy módosítsuk a szervezeti működési szabályzatot azért, hogy a képviselők egyes, a költségvetést érintő esetekben többlet szólási lehetőséget kapjanak. Ezen kívül, már nem először emlegetnek repülővásárlást a szúnyoggyérítési tevékenység kapcsán. Ezért ismételten és határozottan leszögezem: soha nem kívántunk repülőt vásárolni. Javaslom, hogy olvassák vissza a közgyűlés jegyzőkönyveit a hitelesség kedvéért.
