Takács Árpád az 1879. szeptember 25-én megnyílt, Búzapiac téri nyomdájába felvette az Aradról érkezett Szihelszky József nevű nyomdász-segédet. A főnök elégedett volt Szihelszky munkájával, aki rövid idő alatt bizonyította vezetői képességét, rátermettségét, szakmai hozzáértését.
Takács Árpád még nagyon fiatalon, édesapja segítségével indította nyomdáját első csabai nyomdászként, a Búzapiac téri Takács-féle, hatablakos, nádfedeles házban. A Takács könyvnyomda jó híre ismert lett a vármegyében. Úgy tűnt, minden jól megy a nyomdában, amikor 1883. június 29-én Takács Árpád váratlanul öngyilkos lett. Ágyában fekve agyonlőtte magát, reggel holtan találták. A gyászoló özvegy eladta a nyomdát Szihelszkynek.
Szihelszky József, miután megvásárolta, a nevét Corvina könyvnyomdára változtatta és áthelyezte a Búzapiac tér 20. szám alatti épületbe. Fáradhatatlan munkájával és szorgalmával tekintélyes pozíciót és szép vagyont szerzett magának, nyomdáját a vidék legkiválóbb iparvállalatává fejlesztette. A nyomda mellett a Békéscsabán megjelenő Békésmegyei Közlöny tulajdonosa lett.
A gyönge testalkatú, derék férfiú a túlfeszített munkának lett áldozatává. Súlyos szívbaj támadta meg, és 59 évesen, 1914. október 4-én elhunyt. Halála mély részvétet keltett Békéscsabán és az egész vármegyében. Szihelszky József temetése a Széchenyi-liget melletti sírkertben volt, nagyszámú gyászoló jelenlétében. A Békéscsabai Dalkör, a gyászháznál és a sírnál gyászdalokat énekelt, majd Gulyás József szerkesztő szavalta el a gyász alkalomra írott gyönyörű versét, mélyen meghatva a közönséget. Szihelszky Józsefet római katolikus szertartás szerint helyezték örök nyugalomra.
Gécs Béla
