Békéscsaba újjátelepülésének jövő évben esedékes, 300. évfordulójára készülve időszerű lehet Csaba nevének eredetét vázlatosan ismertetni, dr. Madal János forrásai alapján.
Valótlanság terjedt el Csaba eredeti nevével kapcsolatban. Még napjainkban is benne van a köztudatban, hogy a település neve a „zaba” szlovák szóból származik, ami békát jelent. Sokak számára ez azért látszik valószínűnek, mert Csabát hajdan rétek és vizek vették körül.
Első történetírónk, Haan Lajos gyermekkori visszaemlékezésében ez olvasható: ha tavasszal a templomtoronyból néztük a vidéket, Csaba körül egyebet nem láttunk mást, mint végtelen tengernyi vizet, melyben a város, mint ruca úszni látszott. S mely az utakat, gátakat annyira elrontotta, hogy a megyei urak Gyulára a gyűlésekre csak csolnakon járhattak. Ezen vizek millió és millió béka kuruttyolásától hangzottak vissza esténként mérföldnyi távolságban.
Miután ilyen volt a vidék Csabától egész Békésig, lehetséges, hogy Csabának tót lakói a lakóhelyüket „zaba”-nak, vagyis békalaknak, a túlparton lakó magyarok a magukét Békásnak hívták. Az elsőből lehetett volna azután Csaba, a másikból Békés.
Felvetődött az is, hogy a szlovákok a csoba, csobák, csoboly, csobolya fából készült víztartó edény nevéből származtatták Csaba nevét, azt bizonygatva, hogy a „csobán” szó a régi szlovák nyelvben ökörpásztort jelentett. Csabára a 18. század elején érkeztek szlovákok, akik itt megtelepedve a „földalatti kunyhókban lakó csobánokat”, ökörpásztorokat találtak, akiknek itatókútjaik voltak mai főterünkön, két helyen is.
A fentiek azonban csak találgatások, ugyanis oklevelek bizonyítják, hogy Csaba e néven már az Árpádok korában létezett. A pannonhalmi apátság 1001-ből származó alapító levelében szerepel legkorábban Ceba, Csaba nádorispán személyneve. Régi pergamenek arról is tanúskodnak, hogy a „Chaba” nemzetség még 1391-ben is itt virágzott, tehát kétségtelen, hogy városunk neve a Csaba nemzetség nevéből eredeztethető. Az Árpádház kihalása után a Barsa és a Csolt nemzetség növelte ősi szállásbirtokait. Leszármazottaik, az algerlai Ábrahámffy család tagjai birtokolták Csabát 1556-ig.
Gécs Béla
