Békéscsaba anno: A Mokry-adomány kálváriája

2019. augusztus 11. 07:15 | behir

Csaba történetében mindig voltak nemes lelkű adományozók. Most a száztíz éve elhunyt, hírneves Mokry Sámuel, csabai búzanemesítő nagy értékű adományáról szól a történet.

Mokry Sámuel közéleti tevékenységét a Békésmegyei Gazdasági Egyletben bontakoztatta ki, húsz éven át volt annak titkára. Búzanemesítőként országos hírű lett, és nagy vagyonra tett szert. 1900-ban felhagyott a gazdálkodással és Budapestre költözött, vagyonát ingatlanokba fektette. Két kétemeletes bérháza volt, és magánzóként, visszavonultan élt 1909. június 10-én bekövetkezett haláláig.

Később, az 1910. szeptember 11-ei Békés című újságban jelent meg a következő: „Mokry Sámuel Békéscsabán létesítendő egyetem céljára 180 ezer korona alapítványt tett, amely összeget a püspök és Zsilinszky Mihály főgondnok e célra, gyümölcsöztetés végett, a hagyatékból fel is vettek”. (A püspök Scholtz Gusztáv volt.) Békéscsabán innen értesültek az őket megillető nagy értékű Mokry-hagyatékról. Szeptember 14-én, a Békésmegyei Függetlenség és a Békésmegyei Közlöny hírül adta, hogy Mokry a hagyaték kezelését nem Békéscsabára, hanem a debreceni református kollégiumra bíztam, annak kezelője Görgey István magyar királyi közjegyző volt. 1913 tavaszán a Közlönyben a Mokry-hagyaték bonyodalmairól értekeztek. Felidézték, hogy az alapítványtevő vagyonát Csabán szerezte, emiatt érzett hálájának akart a hagyatékkal kifejezést adni. Úgy gondolta, lehet, hogy csak akár egy évszázad múlva lesz szükség az alapítvány összegére, amely kamatos kamatokkal így milliókra nőhet. Felvették, hogy az alapítványból Csabának, Debrecennel szövetségben kellene küzdenie az egyetemért, és azt is, hogy a csabai evangélikus egyháznak érdeklődnie kellene a hagyaték felől.

Itt érne véget az adománytörténet, ám szerencsés módon sikerült megtalálni a folytatást is. A közjegyzői okiratként 1909. január 2-án Budapesten kelt, 3 oldalas, kézzel írott Mokry-végrendeletből íme, az idevonatkozó idézett: „III. A többi vagyonomat egy Békés-Csabán felállítandó protestáns egyetemre hagyományozom.” Január 30-án „Pótvégrendelet” íródott, melynek a 2. oldalán ez áll: „...ünnepélyesen úgy rendelkezem bekövetkezendő halálom esetére, hogy a Békés-Csabán létesítendő protestáns egyetem, a neki hagyott vagyonnak birtokába és használatába csak Juliska leányom elhalálozása után lép, minélfogva ezen vagyonnak élte fogytáig való haszonélvezetét ezennel Juliska leányomnak hagyományozom, s rendelem, hogy ennek szabad gyakorlásában őt senki sem háborítsa... Nevezett leányom azonban köteles lesz a halálom után megállapítandó, s Békés-Csabán létesítendő egyetemre eső vagyonát halála után ennek teljes egészében a megállapítandó összegében hagyni”. Eddig a csabai egyetemet érintő végrendeleti rész. Nincs benne adat az állítólagosan felvehető 180 ezer koronás adományról, sem Debrecenről. Hogy hova került a pénz, ez száztíz esztendő múltán is a nagy kérdés.

Ez azonban mit sem von le Mokry Sámuel, az első magyar búzanemesítő nemes lelkű adományozó szándékáról. Nevét tisztelet övezi Békéscsabán.

Gécs Béla

További programok »

FEL