1865-ben lett az gimnázium igazgatója. Sokoldalú képzettsége, rátermettsége, töretlen akaratereje megvetette alapját az intézet továbbfejlődésének. Megvédte azt a különféle támadások ellen és megalapozta az iskola jó hírnevét.
Horváth János harminc esztendőn keresztül vezette buzgalommal, szigorral az intézetet. Tanári képesítést ugyan soha nem szerzett, de a gyakorlatban bebizonyította rátermettségét az oktató-nevelő munkára, így külön miniszteri engedéllyel végezte a magyar és a latin nyelv oktatását.
A tanítás mellett csaknem egy évtizednyi fáradságos munkával érte el, hogy az intézmény a legelső iskolaépületéből 1892 egy korszerűbb, egyemeletes algimnáziumi épületbe költözhetett. Iskolatörténeti írása az egyetlen olyan hiteles forrásanyagnak tekinthető, mely a békéscsabai gimnáziumi oktatás kezdeti időszakával, első évtizedével részletesen foglalkozik. Ezek az értekezések a békéscsabai gimnázium értesítőiben jelentek meg, melynek 1865-től 1893-ig volt szerkesztője. Munkatársa volt a Békés című folyóiratnak, ami a '70-es évektől folyamatosan közölte cikkeit. Írásai megjelentek a Békésmegyei Közlöny hasábjain is.
1896-ban tért nyugalomba, éppen abban az évben, mikor az algimnáziumból főgimnázium lett. Súlyos betegségében nem láthatta, hogy a kis mag, amelyet ő ápolt és gondozott, milyen terebélyes fává növekedett. A gimnáziumi bizottság már akkor lerótta háláját, portrén örökítette meg vonásait a tanácsterem számára.
Horváth János nyugalmazott gimnáziumi igazgató, volt ’48-as honvédszázados, hosszas szenvedés után, életének 78. évében 1901. december 4-én hunyt el. Az evangélikus egyház felsővégi temetőjében helyezték örök nyugalomba. A gimnáziumi bizottság a haláleset után ülést tartott, melyen méltatták a volt igazgató érdemeit, a gimnázium saját halottjának tekintette Horváth Jánost. Ravatalát a Rudolf-főgimnázium előcsarnokában állították fel, és onnan kísérte a tanári kar és a diákok végső nyughelyére. A sírnál Bukovszky János igazgató búcsúztatta el volt igazgatótársát.
Horváth János végig küzdötte az életét hittel, szeretettel és akaraterővel, emléke sokáig élni fog a hálás utódok szívében.
Gécs Béla
