A „Vigarda” épületében és a földszinti színházteremben az építése után 33 évvel, azaz 1912-ben teljes felújítás kezdődött. Egy év múltával így a Vigadó nagyterme és a színház is ünnepi díszben várta az újranyitást és a közönséget.
A csabai Közbirtokossági Testület 1879-ben építtette fel Jiraszek aradi építőmesterrel a látványos utcai homlokzatú „Vigardát” (akkor így nevezték a későbbi Vigadót). A közbirtokosságiak óhaja szerint az épület földszintjén a csabaiaknak kedvezve építettek egy lakodalmakra és vigalmakra alkalmas nagy tánctermet, az emeleten pedig egy díszesebbet Csaba és a vármegye birtokosai és a nagy uradalmak gazdatisztjei részére. Itt tartották akkoriban a híres csabai bálokat, melyek közt volt, ami több napig is tartott. Később mégis úgy döntöttek, hogy az alsó tánctermet átalakítják színházteremmé, melybe színpadot is építettek.
Negyedszázad telt el így: a Vigadóban báloztak, nagy vacsorákat rendeztek, a színházteremben pedig hivatásos színháztársulatok léptek fel népszínművészekkel és operettekkel.
A századforduló utáni években a Közbirtokossági Testülettől a Színügyi Bizottság vette át Haán Béla elnökkel a színházi élet irányítását. Ők kezdeményezték a Vigadó korszerűsítését, a színházterem teljes átépítését. Ezt a munkát 1912 őszén Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítészek tervei szerint, Wagner József csabai építőmester végezte Ádám Gusztáv főmérnök irányításával. A nagyszabású átalakítás után a Vigadó a színházteremmel újjászületett.
Az emeleti Vigadó és a táncterem nagyobb lett, az új mennyezet és az oldalfalak díszítése művészeti kivitelű volt. A színház 630 fős, szép nézőteret kapott. Mindkét oldalán ruhatár, büfé és dohányzó létesült. Modern színpadbővítés valósult meg és zsinórpadlás létesült. A színházterem díszítés mellett az öltözők berendezéseinek, a gőzfűtésnek és a korszerű világításnak a szerelése, időigényes aprólékos munkái késleltették az átadást. Az átépítés költsége 148 000 pengő volt, ezért a színháztermet mozielőadások céljára bérbe adta a Színügyi Bizottság.
Az ünnepélyes színházi megnyitót éppen 105 éve, 1913. november 8-án tartották, ahol megjelent Kéry Gyula főispán és gróf Festetich országos színészeti felügyelő is. Miklósi Géza színháztársulata Strauss operettjének, a Cigánybárónak első felvonását adta elő. A nyitó előadás után a Fiume éttermében bankettet adott a Színügyi Bizottság.
Gécs Béla
