A „meztelen csoda” híre bejárta egész Európát. A karcsú termetű hölgy Amerikában tűnt fel tüneményes táncával, amely beszédes, kifejező s álomszerűen csodálatos volt. Táncának varázshatalma abban sejlett, hogy átlátszó selyemfátyolba burkolta testét.
Az európai hírű „mezítelen” táncosnőt bizalmatlan tartózkodással fogadta a közönség. De Miss Maud Allan klasszikus művészete meghódította Budapestet, és diadallal bejárta az ország több nagyobb városát is. Előadásain a meztelenségén senki sem ütközött meg, mert tánca, a test művészete elfeledtette, hogy alig fedi ruha. A táncosnő mozdulatainak éle, kifejező ereje, arcjátéka lebilincselő hatást gyakorolt a nézőkre.
A békéscsabaiaknak 1907. márciusában nyílt alkalma arra, hogy ezt az amerikai csodát megnézhesse. A közönség nagy része elismerte Miss Maud Allan táncművészetét, mint ahogy ez megtörtént Budapesten, Miskolcon, Nagyáradon, Kassán és Aradon is. A művésznő repertoárjából különösen nagy sikert aratott Salome tánca, melynek előadása gyönyörűséges, páratlan ritka pillanatokat adott a közönségnek.
Miss Allant a csabai fellépése előtt csupán jó híre alapján, és egy Vasút utcai könyvkereskedés fényképeiről ismerhették a helyiek. Az estély után érdekes, maradandó élménnyel lett gazdagabb, aki részese lehetett az elődadásnak.
Két héttel az előadás után megjelent egy újsághír, miszerint az amerikai kisasszony Szegeden is fellépett, akkor azonban néhány újságíró belopódzott a táncosnő szeparéjába. Amint Miss Maud Allan észrevette az idegeneket, ijedtségben – tiszta magyarsággal – segítségért kiáltott. Az amerikai titokzatos csoda Magyarországon korábban mindenütt azt mondta, hogy nem tud magyarul. Szegeden azonban kiderült, Miss Maud Allan majdnem úgy beszél magyarul, mint bármelyik magyar…
Gécs Béla
