A pusztító epemirigy járványos betegsége, a kolera először Szarvason jelentkezett. A veszedelmes kór meghűléssel kezdődött, hányással, hasmenéssel folytatódott, majd fájdalmas görcsök közepette, alig 24 óra alatt vetett véget az ember életének.
A vármegye lezárására Kecskemétről idevezényelt katonák hozták be a ragályt. „A kolera tehát éppen azon közeg által importáltatott a vármegye területére, amely annak megakadályozása céljából rendeltetett ide” – adta hírül a főszolgabírói jelentés.
Tormásy Lajos vármegyei főorvos drámai jelentéséből ismert, hogy július 31-én a „cholera nyavalya Csaba helyiségébe óráról órára jobban terjed és dühösködik, már 3 tizedbe (kerület) elterjedt és a negyediket is háborgatja. Július 30-án délutáni 4 óráig a halottak száma már 101-re ment, és csak kevesek gyógyultak. Akit tegnap még egészségesen láttak dolguk után járni, ma halljuk hirtelen halálhírét. Aztán jön a másik rémhír, egyik szomszéd jobbról, másik balról, holnap egy rokon, egy egész család pusztul ki; látni a halottaskocsik sűrű elvonulását, amint 4-5 koporsóval reggeltől estig járnak utcáról, utcára.”
A dühöngő nyavalyát látván az elöljáróság rendeletet adott ki, hogy a halottakat a városon kívül, külön helyen temessék el. Az áldozatok végül 20 közös sírba kerültek. A Körösön túli evangélikus ótemetőben hat nagy koleradomb lett örök nyughelye a kolera áldozatainak. A temetőben az egyik dombra márványobeliszket emeltek szlovák és magyar felirattal: „Kétezer csabai nyugszik itt ez emlék tövébe, kiket az epemirigy dühösködő mérgébe 5 hetek lefolyta alatt kedveseiktől elragadt. 306 rom. katolikus 1651 ágost. vallásbeliek, 51 nem egyesült óhitűek, 11 izraeliták. Kezdődött július 25-én, végződött szept. 6-án az 1831. eszt. Örök emlékül tétették az elöljárók!”
A magyar felirat szerzője Omaszta Zsigmond megyei táblabíró, a szlovák nyelvűé Kollár Lajos volt. Jaminában az elhunytakat a Máriássy utca végében lévő domb alatti közös sírban temették el.
190 évvel a nagy kolerajárvány után az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány szedte áldozatait hazánkban is: elhunyt több mint harmincezer honfitársunk. Ha ez a megpróbáltatás véget ér, a békéscsabai áldozatok emlékét érdemes lenne megörökíteni a Széchenyi ligeti kolera emlékoszlop mellett.
Gécs Béla
