Az oktatás befektetés a jövőbe

Mi lesz a békéscsabai felsőoktatással? Ez a kérdés többször is felmerült az utóbbi időszakban. A városvezetés egyetért abban, hogy szükség van a felsőfokú iskolai oktatás megtartására a megyeszékhelyen. Az új utakról beszélgettünk Kiss Tibor oktatási ügyekért felelős alpolgármesterrel.

Tavaly nyáron állt fel az önkormányzatnál az a munkacsoport, amely a Modern Városok Program (MVP) Békéscsabára vonatkozó kormányhatározat alapján a helyi felsőoktatási képzések megújításának lehetőségét vizsgálja. A jelenlegi helyzetről látlelet készült, amelyet a tavaly decemberi közgyűlésen megismert a grémium is (erről részletesen előző lapszámunkban írtunk). Ebből kiderül például, hogy a Szent István Egyetem többrétű problémával küzd, ám jelzés érkezett a megújítási szándékról. Ennek részét képezte volna egy együttműködés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, de az egyeztetések megszakadtak.

– Fontos leszögezni, hogy a városnak beleszólási joga nincs a felsőoktatási intézmények működésébe, hiszen autonómiát élveznek. Ugyanakkor abban a kormányhatározatban, amely rögzíti az MVP Békéscsabára vonatkozó keretmegállapodását, szerepel, hogy vizsgálni kell a helyi felsőfokú képzések fejlesztési lehetőségeit – szögezte le Kiss Tibor, hozzátéve: a képzési struktúrát a piaci, helyi gazdasági igényeknek megfelelően kell igazítani, hiszen a humán infrastruktúrának is reagálnia kell az elmúlt évek gazdasági változásaira.

Az alpolgármester szerint ugyanakkor stratégiai kérdés, hogy egy megyei jogú városban van-e felsőoktatás. Mint kifejtette, Békéscsabán erős a középfokú képzési bázis, ahonnan meríteni lehet. Minél többen tanulnak itt, annál nagyobb az esély arra, hogy a városban telepednek le a képzett szakemberek, itt kezdenek dolgozni, alapítanak családot, ami erősíti a település szellemiségét, polgári mivoltát – tette hozzá.

2015-ben a város konzorciumi partnerségével a Szegedi Tudományegyetem készített egy tanulmányt arról, hogyan lehetne új képzési formákat elindítani Békéscsabán úgy, hogy az kielégítse a helyi igényeket. Ebben kiemelt szerepe van műszaki területnek, közép és felsőfokon egyaránt.

– A kormány nem titkolt szándéka, hogy összehangolja a földrajzilag egy térségben, közel fekvő felsőoktatási intézmények munkáját, egy tudásközponttal. Békéscsaba egyértelmű útja a Szegedi Tudományegyetem, ami egy komoly, világhírű intézmény. Az együttműködés már elkezdődött korábban, nem minden alap nélküli – fejtette ki Kiss Tibor, aki azt is elmondta: hangsúlyos a nyomdászképzés szerepe, hisz az MVP segítségével, közel 2 milliárdos fejlesztéssel egy új képzőközpont jöhet létre a városban. Ez a tervek szerint 2018 végére készülhet el, és a Szent-Györgyi Albert Szakgimnázium nyomdaipari szakképzésére épül. Erre a bázisra alapozva az Óbudai Egyetemmel is tárgyalások kezdődtek, fejtette ki az alpolgármester.

Egy-egy felsőoktatási szak elindításához, akkreditációhoz, a személyi és infrastrukturális feltételek megteremtéséhez, és ahhoz, hogy végül jól képzett, diplomás szakemberek jelenjenek meg a munkaerőpiacon, négy-öt évre van szükség. Az oktatás befektetés a jövőbe, hosszútávú stratégia – fogalmazott Kiss Tibor, aki mint mondta, a tervek közt szerepel az is, hogy kibővítsék a városi ösztöndíjrendszert, a Békéscsabán oktató mérnöktanároknak pedig lakhatási segítséget nyújtsanak.

– A jelenlegi helyzet csak bizakodásra adhat okot, hiszen megújulási folyamaton megyünk át. A legjobb esetben új szakok indulnak Békéscsabán, felfrissül a képzési struktúra. A bizakodásra a Modern Városok Program keretmegállapodása adhat okot – mondta Kiss Tibor, hozzátéve: több mint 30 éve van felsőoktatás a megyeszékhelyen, a kormány nem engedi, hogy ez eltűnjön. Egy megyei jogú városhoz méltó képzés lesz pár éven belül a remények szerint – zárta sorait az oktatási ügyekért felelős alpolgármester.

Megosztás:

Címke: , , , , ,