Elmélyülést, áhítatot vagy éppen vidámságot sugárzó dallamok, zenét, éneket szerető fiatalok és örökké fiatalok voltak hallhatók az idei, hatodik alkalommal megrendezett Erkel Sándor Kórusfesztivál Találkozás koncertjén, a Csabagyöngye Kulturális Központban.
Erkel Sándor a XIX. század legnagyobb magyar karmestere volt
A XIX. század legnagyobb magyar karmesterének emlékére, 2007 óta kétévente rendeznek kórusfesztivált Békéscsabán. Erkel Sándor, Erkel Ferenc negyedik fia a karrierjét a Nemzeti Színház üstdobosaként kezdte, majd a társulat karvezetője lett. Folyamatosan képezte magát, főleg zongoratudását tökéletesítette. 1868-ban lett karmester, nyolc évvel később kinevezték a színház operatagozata igazgatójának. 1884-től két esztendőre az új Operaház igazgatóságát is vállalta. 1898-ban vezénylés közben agyvérzést kapott, ezután visszavonultan élt, de maradt az operaház vezető karnagya. Halálát az agyvérzés megismétlődése okozta, békéscsabai tartózkodása alatt.
Herczeg Tamás: Az éneklés öröm
Mint azt Herczeg Tamás, a Csabagyöngye igazgatóhelyettese elmondta, az Erkel Sándor kórusfesztivál kitűnő lehetőség arra, hogy bemutassa kórusmuzsika szépségeit, értékeit, és persze arra is, hogy találkozzanak egymással a közös éneklésben örömüket lelő emberek.
Azt mondják, a kórusban éneklésnek számos pozitív hatása van, az egyidejű ének és légzés az összetartozás érzését kelti a résztvevőkben, de az egészségünkre és a lelkünkre is igen jó hatással van. A közös munkával, gyakorlással elért eredmény pedig megtöbbszörözi az abból fakadó örömöt. Úgy hírlik, a kórustagoknak talán még a szívük is együtt dobog.
– Kodály Zoltán mondta, hogy a gyermekek zenei nevelését kilenc hónappal a születésük előtt kell megkezdeni. Így nemcsak az együtt éneklők szíve doboghat együtt, hanem a szülőé és a gyermeké is. Az éneklés élményt ad annak, aki hallgatja, jót tesz a léleknek, a szellemet táplálja, a személyiség pedig gazdagodik tőle – fogalmazott Herczeg Tamás.
Kutyejné Ablonczy Katalin: Jöjjön, aki szeret kórusban énekelni
Az idei Erkel Sándor Kórusfesztivál az eddigieknél szűkebb körűre sikerült. Korábban több településről érkeztek, volt olyan is, hogy nemzetközivé szélesedett a fesztivál, most azonban csak békéscsabai énekkarok jöttek el. A Békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar Perlaki Attila vezényletével, a Chopin Kórus Rázga Józsefné vezetésével, valamint az Arrisus Ifjúsági Vegyeskar, a Békéscsabai Evangélikus Vegyeskar és a Calandrella Kamarakórus, az utóbbi három Kutyejné Ablonczy Katalin vezényletével.
Kutyejné Ablonczy Katalin megjegyezte, hogy 2007-ben, amikor az Erkel Sándor Kórusfesztivál elindult, az volt az egyik célja, hogy összefogja a Békés megyei felnőtt kórusokat. A kétévenként rendezett találkozókon bemutathatják az énekkarok, hogy hol tartanak, és jobban meg is ismerhetik egymást. A három kórussal érkezett karvezető szerint fontos volt, hogy akkor se szakadjon meg a sor, amikor az anyagi támogatások elmaradnak vagy szűkösebbek. Hozzátette, hogy Békéscsabán örvendetesen sok kórus van, érdemes csatlakozni hozzájuk.
– Jöjjön, aki szeret kórusban énekelni! Jövőre ismét egy különleges év lesz: Békéscsaba újratelepítésének háromszázadik évfordulója, amelynek méltó megünnepléséhez a kórusokban éneklők is hozzájárulhatnak – árulta el Kutyejné Ablonczy Katalin.
A hírről készült videó anyagunk:
