A Békéscsabai Evangélikus Vegyeskar elődje a Munkás Dalkör 1975-ben alakult. A rendszerváltáskor sok, korábban az állam által támogatott egyesület vagy együttes, megszűnt, a dalkör tagjai azonban ragaszkodtak egymáshoz, illetve ahhoz a metafizikai fogalomhoz, amit együtténeklésnek neveznek.
Ezzel kapcsolatban Kutyejné Ablonczy Katalin karvezető, aki 1997 óta vezeti a kórust, a napokban a 7.Tv Művészbejáró című magazinjában elmondta, hogy a dalkör vezetője, Sutyinszki János korábbi karnagy templomba járó ember volt, és a névleges feloszlás után, 1990 tavaszán, több próbálkozást követően, Aradi András lelkész közreműködésével az evangélikus egyház befogadta a kórust.
Kórus a karzaton – Fotó: Such Tamás / behir.hu
– Jó, hogy itt lehetünk, és ünnepelhetünk – mondta szombati köszöntőjében Nagy Zoltán evangélikus esperes. – A statisztikák szerint a podcastek 90 százaléka nem éli túl a harmadik adást. Mi viszont most itt vagyunk, és a vegyeskar nemhogy három adást, hanem 35 évet élt meg. Elmondása szerint nincs olyan nagyobb ünnep Békéscsabán, ahol ne jelenne meg az országosan is elismert énekkar.
A közel másfélórás hangversenyen három fronton jelent meg a kórus. Először a zseniális Alföldi Csaba orgonista/kántor körül a karzaton. Majd szétszórva a nézők között, végül az oltár előtt, már valódi, félkörös kórusívben. De itt még nem tartunk…
Kutyej Pál evangélikus igazgató lelkész beszédében végigzongorázta az 50 évvel ezelőtti, nagyvilági és a hazai történéseket, majd kiemelte, hogy abban az esztendőben Csabán megalakult a Munkás Dalkör. Szintén beszélt a 35 évvel ezelőtti történésekről a világban és itthon, majd megjegyezte, hogy akkor alakult meg a Békéscsabai Evangélikus Vegyeskar. Hozzáfűzte, az egyik legnagyobb csoda az éneklés, különösen az éneklés Istenhez.
Közben a vegyeskar „hazajött”, az oltár elé. Ekkor Kutyejné Ablonczy Katalin a leghűségesebb, azaz az 50 esztendeje éneklő tagokat köszöntötte: Csávás Margit Klárát, Kutiné dr. Stefanovits Katalint, Vaszkó Istvánt és Timkó Jánost.
Galéria
– A Békéscsabai Evangélikus Vegyeskar fellépései ünnepszámba mennek, szó szerint szebbé teszik a mindennapjainkat – fogalmazott Varga Tamás alpolgármester, majd Szarvas Péter polgármester nevében átadta a békéscsabai önkormányzat elismerő oklevekét Kutyejné Ablonczy Katalinnak, és ajándékkal lepte meg a fél évszázada éneklő tagokat.
Péterné Benedek Ágnes evangélikus lelkész megköszönte a kórus sok-sok évtizedes együtténeklését. „Hálásak vagyunk nekik, hogy itt vannak köztünk, hogy szolgálnak köztünk” – jegyezte meg, majd hozzáfűzte, az emberi hang a legcsodálatosabb hangszer, az éneklés, a zene pedig jobbítja a lelket, erőt és boldogságot ad. Azután Köveskúti Péter egyházközségi felügyelő szintén ajándékokkal köszöntötte az ötven éve szolgáló négyesfogatot.
Végül a veterán Vaszkó István elmesélte, hogy amikor már Kutyejné Ablonczy Katalin volt a karnagy, és vele az első közös, a karnagy szülővárosához közeli településen léptek fel, Kati szülei is ott voltak. Ahogy fogalmazott, olyan emelkedett volt a produkció, hogy édesanyjának és édesapjának patakokban csurogtak a könnyei a meghatódottságtól.
*
A kórus a koncerten ízelítőt adott repertorárjából a nagytemplomot szinte megtöltő közönségnek. Voltak műsoron olyan dalok, amelyeket már régóta énekelnek, olyanok, amelyek még frissek, egyházi és világi művek, és olyan is, amelyet számukra írt egykori karnagyuk, Sutyinszki János. Az est folyamán csak szállt a dal, lélektől lélekig...
Íme, a műsor: Goudimel: Mint a szép híves patakra. Praetorius: Dicsőítünk Krisztus. Csorba István: Áldunk, Urunk. Halmos: Ó, alkotó Lélek, jövel. Maár: Az Úr csodásan működik. Bach: Szent az Isten. Berkesi Sándor: Urunk nagy nevét és Valóban jó. Magnificat – kánon. Sutyinszki János: Pod Oblockom. Bárdos: Dana-dana. Bach: Áldjad én lelkem. Gárdonyi: Mondjatok dicséretet. Mendelssohn: Adj békességet. Laudate omnes gentes.
