2017-ben, április harmincadikán és május elsején, a Munkácsy Mihály Múzeum, a Békéscsabai Történelmi Íjászkör és a CsabaPark újra megrendezi a Békéscsabai Vitézi Játékokat. A történelmi keretbe foglalt rendezvényen számos a lovagkort bemutató hagyományőrző csapat is fellép.
A lovagok egy része lovagrendekbe szerveződött, melyek között voltak egyházi és világi rendek. A következőkben az egyházi lovagrendekről ír a Munkácsy múzeum.
1095-ben Clermontban II. Orbán pápa zsinatot tartott, amelyen hadba szólította Európa népeit a muzulmánok ellen. Az a lelkesedés, amely a pápa felhívására visszhangra talált, egységesítette a kontinens országait a Szentföld visszaszerzésére.
A gyakorlat azonban megoldhatatlan akadályokat gördített a szerzetesek és a lovagok elé. Jeruzsálemet 1099-ben ugyan sikerült elfoglalni, utána egy évvel megalakult a Jeruzsálemi Királyság is, ez azonban nem teremtett nyugalmat. Az elűzött szultánok seregei szinte szüntelenül támadták az elfoglalt területeket.
Ezeken a nyugtalan területen éltek a jámbor szerzetesek, akik fogadalmuk szerint nem foghattak fegyvert. Először a segítő testvérek fogtak fegyvert, később pedig a hadviselésben jártas lovagok, akik vonzalmat éreztek a szerzetesi eszmények iránt.
Később jöttek azok is, akik betegápolással foglalkoztak. Ez az összefogás fokozatosan egyesítette e korszak két jellegzetes alakját, a szerzetest és a lovagot, így létrejöttek az egyházi lovagrendek.
Az egyházi lovagrendek tehát a Szentföldre vezetett nyolc keresztes hadjárat során szerveződtek és terjedtek el számos európai országban, így hazákban is. Tagjaik letették a három szerzetesi fogadalmat (tisztaság, szegénység, alázatosság) és felesküdtek a hitetlenek elleni harcra, a zarándokok védelmére és a szegények, betegek és az elesettek gyámolítására. E lovagrendek elsősorban kórházi szolgálatot végeztek, és csak néha katonáskodtak. Egy lovagrend teljes jogú lovagokból, káplánokból, szolgáló testvérekből, nővérekből és testvérületi tagokból állt. Tagjaik egyszínű köpenyt viseltek, meghatározott színű kereszttel.
A legjelentősebb egyházi lovagrendek a következők voltak:
- Szent János (Johannita vagy Máltai) Lovagrend. Alapítás éve: 1080, Jeruzsálem
- Templomos Lovagrend. Alapítás éve: 1118, Szentföld
- Szent Sír Lovagrend. Pápai elismerés éve: 1122 (de már korábban létezett)
- Szent Lázár Lovagrend. Alapítás éve: 1142, Jeruzsálem
- Német Lovagrend. Alapítás éve: 1199, Akkó
Medgyesi Pál, régész, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatóhelyettese
