Augusztus 20. – Harmatszedés, búcsú és új kenyér

Szent István tisztelete nagyon ősi kultuszként él a magyarság körében. Az általunk ismert mai ünnep, amely összefogja a magyarságot, éljenek akárhol is, az leginkább az állam és az ország ünnepléséről szól. Szent István napját régen inkább falusi búcsús ünnepként tartották meg, mely során misére és búcsú járásra mentek a hívek, de ez is inkább lokális jellegű volt, településetől függően.

Az ünnepre az évek során sok minden rakódott, az egyik kiemelt fontossággal bíró ilyen hagyományunk az új kenyér készítés és szentelés is, mely nem csak a nyári ünnepkör, de a nyári időszak lezárását is jelenti. Harangozó Imre néprajzkutató kiemelte, a hagyományok sokszor szorosan fűződtek egymáshoz.

– A valamikori régi öregek lepedővel jártak. Öregasszonyaink, akik valljuk be egy picit babonásak voltak, ilyenkor a füvet összegereblyézték, a lepedőjükből kicsavarták a vizet és például az új kenyérbe csöppentettek egy csöppet ebből a harmatból. Tehát egyébként gyógyító hatást tulajdonítottak az így gyűjtött harmatnak – fejtette ki.

Bauer Barbara írónő egy korábbi munkája, a Porlik mint a szikla című regénye írásakor maga is elvégezte a pék szakmát, mivel annak története egy pékről szól. Mint kiemelte: az új kenyér nem vekni alakú, hanem kerek, ez pedig a hagyományokat őrző és gyakorló közösség egységét és egészét jelképezi.

Illusztráció (Fotó: behir.hu)

– Annyiban más, hogy az új búzából és az aratás után az első új őrleményből készül, de utána maga a folyamat az már ugyanaz mint korábban. Ezek kovászos kenyerek voltak annak idején, ahogy ma is már visszanyúlunk ehhez a szokáshoz, alapanyaghoz, és egyáltalán a metódusához – fogalmazott Bauer Barbara.

Ahogy azt az írónő is felidézte, napjainkban egyre több helyen köszön vissza a háztartásokban a kovászos kenyér készítése, mely gyakran idézi a régmúlt idők hagyományait.

Beréné Juhász Evelin már évek óta maga készíti otthon a kenyeret, melybe most stábunknak is egy kis betekintést engedett.

– Próbálunk mi is odafigyelni arra, hogy egy kicsit még egészségesebben éljünk, ezért tartom jó dolognak azt, hogyha én itthon elkészítem, helyi termelőktől vásárolt lisztből az én házi kenyeremet, akkor tényleg tudom, hogy mit fogok bevinni a testembe, ennek innentől kezdve már csak pozitív hatása lehet szerintem – emelte ki Evelin.

A kenyérsütés minedenek előtt a kovász elkészítésével kezdődik. Miután azt jól "feletettük", elkezdődhet az igazi munka. Egy adag lisztet vízzel keverünk el, majd pihentetés után mehet is bele a kovász. Alapos összegyúrás után újabb pihentetés következik, majd némi só hozzáadásával bedagasztjuk a tésztát, melyet közben időszakos pihentetésekkel háromszor áthajtogatunk. Végül a cipó megformázása következik, ami egy éjszakán át kel a hűtőben, majd másnap már süthető is.

– Bár sütő függő, körülbelül 50 perc sütés után elkészült a kenyerünk, és most körülbelül másfél órát várnunk kell, hogy kihűljön, utána már szeghető is! 

Fotó: Kintner Nikolett /behir.hu