A tudósoknak komoly munka a honfoglalás előtti korai magyar történelem és népünk őstörténetének felfejtése. Az egykor élt emberek, őseink ásatásokon előkerült csontjainak vizsgálataival az antropológia és történeti genetika foglalkozik, utóbbi rohamosan fejlődött az elmúlt időben és a szaporodó régészeti feltárásoknak köszönhetően egyre tisztábban láthatjuk történelmünk ezen szegleteit is.
– Kifejezetten a keleti gyökereket fogja meg ez a kiállítás, ahol koponyákat és arcrekonstrukciókat láthat a közönség. A rekonstrukció azért fontos, mert így láthatja a közönség, hogy hogyan nézhettek ki az akkor itt élő emberek. Fontos, hogy a fiatalok megismerjék, hogy honnan is származnak, ez fontos az önmeghatározásban – fogalmazott Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója.
Az Attila örökösei – A hunoktól az Árpád-házig című tárlat több kultúrát és korszakot foglal magában. Ezek között az összekötő kapcsot a Kárpát-medence jelenti, ahol három keletről érkezett nép (hunok, avarok és magyarok) nemcsak megtelepedett, de jelentősen befolyásolta a középkori Európa történetét.
– Azt gondolom, hogy ez egy nagyon impozáns és látványos kiállítás, tényleg nagy érték az, hogy most a leletek mellett ott lehet látni az embert. Most a művészet és a tudomány révén megelevenednek ezek a csontok és úgy vélem, hogy ez egy fantasztikus lehetőség, hogy találkozzunk az ősökkel – fejtette ki Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója.
Az ősi népek embertani és archeogenetikai eredményeit konkrét régészeti ásatásról származó embertani leleten keresztül külön egységekben mutatja be a kiállítás. A koponyák többségéhez arcrekonstrukció társul, az újraalkotott arcok között megtalálható két, Árpád-házi leszármazott, III. Béla király (1172–1196) és Béla macsói herceg arcmása is.
A program a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban programsorozat részeként jött létre.
Galéria
