A szombat koradélutáni avatón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy három hete szinte mindenhol csak háborús hírekkel találkozhatunk, negyed százada, a dél-szláv háború óta nem volt hasonló helyzet. Mindennek fényében különösen értékes a béke, a mindennapi munka, a család biztonsága és az a lehetőség, hogy "építhetünk". Arra emlékeztetett, hogy a 2010-es kormányváltáskor az élet szinte valamennyi területe válságban volt.
– A vidéki Magyarország megújításáért számtalan programot indítottunk el, egyike ezeknek a Nemzeti Kastély és Nemzeti Várprogram, amely egyszerre szolgálja a nemzeti örökség védelmét és teszi bemutathatóvá a magyar múlt, történelem jelentős eseményeit, személyeit, az épített örökséggel összefüggő emlékeket. Idegenforgalmi szempontból is hasznosítható, a magyar turizmust erősíti. A program első ütemében 60 milliárd forint ráfordítással 30 műemlék, köztük 18 kastély és 12 vár nyeri vissza régi szépségét, kap új küldetést, így válva kulturális, turisztikai csomóponttá, koncertek, kulturális rendezvények helyszíneivé, hálózatba szervezve pedig sokak számára jelenthetnek megélhetést – sorolta a miniszter.
A tárcavezető arra is kitért, hogy a szabadkígyósi kastélyra elköltött mintegy 3,2 milliárd forint több mint fele uniós, közel fele pedig kormányzati forrásból származik. Arra is kitért: mindig vitatott kérdés, mit kell kezdeni az épített örökséggel, de véleménye szerint nem romokra van szükség, hanem felújított épületekre, olyan intézményekre, amelyek szolgálják a helyi közösséget, az országot.
Virág Zsolt, a Nemzeti Kastély és Nemzeti Vár Programért felelős miniszeri biztos hangsúlyozta: a programok révén értékmegőrzés történik, amely kapcsán fontosnak tartják, hogy a felújítás mellett újjá szülessen egy-egy épület, ez pedig a fizikai és szellemi rehabilitációval is jár.
– Az egész program azt a célt szolgálja, hogy egy korszerű, fenntartható, 21. századi és nyereséges műemlékhasználat valósuljon meg, a komplex funkciót betöltő, sokféle bevételi forrásra támaszkodó épületek egységes turisztikai rendszert alkotnak – hangsúlyozta. A kastély történetének felidézése mellett a miniszteri biztos arra is kitért: fontosnak tartják, hogy friss, hiteles, innovatív, élményalapú kiállítások várják a kastélyba látogatókat.
Galéria
A szabadkígyósi Wenckheim-kastély 1875 és 1879 között Ybl Miklós tervei alapján épült eklektikus, neoreneszánsz stílusban. Wenckheim Krisztina kérésének megfelelően annyi ablaka volt, ahány nap van egy évben, annyi szobája, ahány hét és annyi bejárata, ahány évszak. A felújítás révén megújult a főépület földszintje, a pince egy része, a főlépcsőház és a kilátótorony, valamint a főépület közvetlen környezete. Restaurálták a falfestéseket, a padló- és falburkolatokat, felújították a tetőt és homlokzatot, valamint közműfejlesztést is végeztek.
Emellett új, állandó kiállítás nyílik az épületben Vendégségben Wenckheiméknél címmel, amellyel bemutatják a személyzet életét, munkáját, a grófi gyerekek életét, valamint az őket tanító angolkisasszonyok sorsát. Az élményelemek révén a látogatók korabeli háttérrel, jelmezekben fényképezkedhetnek, VR-szemüveg segítségével a kastély feletti repülés élményét is átélhetik, egy vetítőteremben pedig a grófi családhoz vagy a kastélyhoz köthető régi filmeket tekinthetnek meg. Újból megépítették a télikertet, visszakerült a kastélyba 270, korábban a család tulajdonában álló kötet.
Az átadó után a nagyközönség március 20-a vasárnaptól látogathatja a kastélyt. Az előzetes tájékoztatás szerint az épülethez tartozó 25 hektáros park, a kápolna, az ajándékbolt és a Krisztina Kávéház ingyenesen látogatható, ugyanakkor a kiállítótér megtekintéséért belépődíjat kell fizetni. Amint arról korábban már írtunk, lakcímkártya felmutatásával az újkígyósiak és a szabadkígyósiak térítésmentesen tekinthetik meg a megújult épületet.
