A lelelet előkerüléséhez vezető történet valamikor az 1970-es évek elején kezdődik, amikor egy silónak ásott gödörrel megbolygattak egy lovas sírt Vésztő környékén. A megtaláló elmondása szerint egész ló maradványaira bukkantak, (ez a kun vonalról szóló teóriát erősíti) lószerszámokkal, valamint egy karddal. A szablyát a találó, a zablát egy rokona vitte el, és a többi lószerszámot is elhordták. Később a megtaláló elköltözött és a leletet is magával vitte. Aztán az illető tavaly, halottak napján hazalátogatott Vésztőre és visszahozta a kincset is, amely először a vésztőmágori emlékparkba, onnan pedig a békéscsabai Munkácsy múzeumba került.
A korszak és a népcsoport azonosításához szükség lenne a többi lószerszámra is – magyarázta a behir.hu megkeresésére Bácsmegi Gábor. A múzeum régésze szerint eddig annyi bizonyos, hogy nem honfoglalás, török vagy avar kori szablyáról van szó, hanem az valószínűleg egy nagyon késői besenyő vagy kun harcosé lehetett. Elképzelhető, hogy ez az egyetlen ilyen lelet Békés megyében.
Érdekessége, hogy egy pogány módon eltemetett harcos fegyvere lehetett. A közelben, Csongrád-Csanád megyében találtak hasonló, 13. századi sírokat, fegyverekkel, lóval – ezek kun jelenlétre utalnak. Amennyiben beigazolódik a szablyáról, hogy valóban ehhez a népcsoporthoz kötődik, az bizonyítékul szolgálhat arra, hogy a Körösök vidékére is telepítettek kunokat – tette hozzá a régész.
A kardot mostanra restaurálták. A fa részek hiányoznak, ennek ellenére a lelet igen jó állapotú. A penge valószínűleg nem teljes, a hegye lekopott, ám a végén látszódik a fokél. Ebből is látszik, hogy ezekkel a fegyverekkel inkább szúrtak, nem pedig vágtak.
– Azért is lenne jó azonosítani a kort és az etnikumot, hogy tudjuk, mire számítsunk: ez egy temető része vagy magányos sír. A kunoknál előfordult, hogy csak a vezért vagy egy kiemelkedő harcost temettek el a lovával. Ha sikerülne azonosítani a kard tulajdonosát, az támpontot adna a további kutatásokhoz. Jó lenne tovább vizsgálódni a környéken, ma már vannak roncsolás-mentes technológiák, amelyekkel ásás nélkül is lehetne keresni – összegzett a szakember.
Magyarország középső területeiről egyébként sok kun vezéri sír került elő, ezek érdekes módon egy kört alkotnak. Közülük csupán egyet tárt fel Horváth Ferenc régész Csengele határában, az összes többi véletlen felfedezés útján került elő.
Bácsmegi Gábor elmondta: egy tárgyat vizsgálva látnunk kell, hogy az önmagában nem csinál semmit, mögötte mindig ott van az ember: ember készíti, használja, és dobja el az adott eszközt. Őt kell keresni és az ő cselekedeteit kell megérteni, megmagyarázni. Ezért is fontos, hogy a régész lássa azt a környezetet, ahonnan előkerül egy lelet, mert sok információval szolgálhat a szakemberek számára, így el tudják mesélni a tárgyak és tulajdonosaik történetét.
Ha bárki a saját földjén, portáján érdekességre bukkan, azt be kell szolgáltatnia a múzeumnak. A hatályos jogszabályok alapján minden lelet az állam tulajdona, tehát a helyi múzeumot értesíteni kell.
Az elmúlt években egyébként többször is érkezett civilektől lelet a múzeumhoz és amikor a szakemberek indokoltnak látták, előterjesztették az illetékes minisztérium felé a találói díj kifizetését a megtalálónak.
