Anno 1923 - Békés vármegye és a világ 1923. január első felében

Csabai hír: Tragédia az év utolsó napján

Micsoda elnevezés – Meghitt pillanatok a közönség szeme láttára

„…uj műsorát zsúfolt közönség hallgatja végig minden este. A műsor egyik slágerszáma Fritz Ödön a bécsi Simplicisazimus főrendezőjének vendégjátéka, aki Wedekind cimü egyfelvonáiosában frenetikus sikert arat.

A műsor további részében Sas Edének „Sárgapitykés közlegény” címen Petőfiről irt darabja és Bródy Istvánnak a „Budakeszi trombitás” cimü operettje részesül zajos tetszésben. A kabaré primadonnája, Szeles Eiza, akinek elbájoló kedvessége és természetes művészete közismert, újra elkápráztatja a közönséget. Mellette Várnay László, Német Nándor, Anday Béla, Lóránt Edit, Szontiványi, Balia Kálmán, Szászhalmy Fűredy Eliy, Ballay Marci válnak ki a nívós és mulatságos műsor egyformán jeles gárdájából.”

Országos hír – A vesztesnek fizetni kell

„A hosszú idő óta fenyegető rém, a magyar jóvátétel kérdésében a Nemzeti Újság párisi tudósítója pontos és részletes felvilágosítást szerzett magánál a Párisban székelő Commission des Réparationsnél (jóvátételí bizottságnál.) Ennek a bizottságnak van egy külön magyar osztálya, amelynek titkársága tüzetesen informálta a tudósítót a magyar jóvátétel kérdéséről.

E szerint a jóvátételí bizottságnak Magyarországot illetően három kérdéssel kell foglalkoznia: 1. meg kell állapítani Magyarország adósságát, 2. azt az értéket, amelyet Magyarország már fizetett és végül 3. azt az értéket, amelyet Magyarország ebben az évben s a következőkben fizetni tartozik és a fizetés módozatait. Az első kérdést illetően a bizottság körülbelül tisztában van ugyan Magyarország helyzetével, de a bizottság addig semmiféle javaslatot ide vonatkozóan nem fog tenni, amíg mégegyszer be nem kéri hivatalosan a magyar kormány véleményét. Hogy ez mikor fog megtörténhetni, azt ma még megállapítani nem lehet, miután nem lehet tudni a fenmaradt munkálatok befejezésének idejét és főkép nem lehet tudni, mikor lesz ideje a bizottságnak a magyar jóvátétellel ismét foglalkozni. A második kérdést illetően a bizottság Magyarország javára irandóknak véleményezi a már eddig teljesített jóvátételí szállításokat (illatok), a jogtalan rekvirálásokat és az elszakított területen levő állami javakat. A két első már nagyjában meg van állapítva, mig a harmadikra vonatkozóan a magyar kormány teljes jegyzéke még nincs a bizottság birtokában. A háború előtti magyar államadósságot két csoportba osztja a bizottság. Az elsőbe azokat sorozza, amelyek valami állami vagyonnal (pld. vasút) biztosítva vannak, a másodikba azokat, amelyek ilyennel biztosítva nincsenek. Az előbbieknek elosztása az utódállamok között aszerint történik, amint a biztosítékul szolgáló vagyon eloszlott, mig az utóbbiaké az adójövedelmeknek az illető területre eső része szerint. Ez az elosztás ideiglenesen közel 60 százalékot ró Magyarországra; végleges elosztás még nincsen, a magyar kormány most fogja közölni észrevételeit erre az ideiglenes döntésre. Most tehát még mindenképen lehetetlen megmondani, mit fog kelteni fizetni Magyarországnak. Mig ez megmondható lesz, addig csak természetbeni szállítást, igen csökkentett mértékben, fognak kívánni Magyarországtól.”

Apróságok

Forrás:

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1923/?pg=6&layout=s