Anno 1922 - Békéscsaba és a világ 1922. november elején

2022. november 5. 16:33 | Ugrai Gábor

Jó, ha nyitva van vasárnap a bolt vagy nem jó, ha vasárnap nyitva van a bolt? Erre a kérdésre keresték a választ a kisgazdák. Megemlékezés a Hősök Temetőjében, az „intelligencia” nélkül. Az a veszély fenyeget, hogy nem lesz Jaminában posta. Meghalt az Egri csillagok írója, egy egész ország gyászolta.

Szó szerint – Nyissunk, vagy ne nyissunk?

„A Békéscsabai Kisgazda Egylet Zsilák András elnök aláírásával terjedelmes kérelmet nyújtott be a városi tanácshoz, melyben az üzletek vasárnapi zárvatartására vonatkozó nem rég hozott tanácsi határozat hatályon kivül való helyezését kéri. Kérelmét az alábbiakkal indokolja:

Bennünket békéscsabai gazdákat súlyosan érint a határozat, mert amint köztudomásu, mi egész héten el vagyunk gazdaságunkban foglalva, de nem csak mi, hanem munkásaink is, akik velünk együtt nem érnek rá csupán azért, hogy szükségleti cikkeiket beszerezzék, egy napot a munkaidőből ellopni. A földmivelőnép munkája az összlakosság érdekében való munka, melynél idővesztegetésnek helye nincsen. Éppen azért nagyon furcsán nézne ki a dolog, ha az a főldmives vagy mezőgazdasági munkás, aki például Sopronyon lakik, vagy van gazdasága, csupán azért, mert az üzleteket talán egyszerű kényelmi szempontból vasárnap nem nyitják ki arra a két órára, a munka legszorgosabb idejéből kénytelen volna elrabolni az egész napot. Viszont azt sem lehet elkívánni egy mezőgazdasági munkával foglalkozótól, hogy a munkát nem akarván mulasztani, nélkülözni legyen kénytelen szükségleti cikkeit. Nem méltányos ez a rendelet épen városunkban, ahol a lakosság legnagyobb része mezőgazdasággal foglalkozik, mert az ország más, kevésbé mezőgazda városaiban és nyitva vasárnap az üzletek. A tanács határozata ellen ez már a második felebbezés, mert mint tudjuk, a borbélyok is sérelmesnek tartottak magukra nézve; a rendeletet. Egyébként mindkét kérelemmel a pénteki tanácsülés foglakozik részletesen.”

 

Helyi hír –Sokan voltak, de nem elegen

Mindszentek napján, 1922. november 1-jén tartották „a hazáért elhalt katonák” emlékünnepét a békéscsabai Hősi Temetőben. A beszámoló szerint több ezer ember kereste fel a sírkertet ezen a napon, „amely szépségével, rendbentartásával már az első pillanatban is arról beszél, hogy Békéscsabán kegyeletesen őrzik a háború mártírjainak emlékét”.

A helyszínen jelen volt Kárpáti Tibor ezredes, akinek a temető rendben tartása volt a feladata. Ő gondoskodott a megjelentek „elhelyezéséről” is.  Természetesen a Csaba cserkészcsapat tagjai sem hiányozhattak, ők a nagyobb városi rendezvények biztosításával foglalkoztak. Délután fél kettőkor kezdtek gyülekezni az emberek egy-egy szál virággal vagy gyertyával a kezükben, „hogy díszítsék azoknak sírjait, kiknek szerette nagyon messze vannak”. Három órától már a városi küldöttségek is megjelentek a Hősi Temetőben. Többek között a tisztikar, a csendőrség, az állami tanítók, a különböző felekezetek, a főgimnázium, a csabai nőegyletek képviseltették magukat a szomorú eseményen. Kevéssel három óra után a katonazenekar által eljátszott Himnusz után Dr. Medovarszky Mátyás, városi főjegyző „mondott gondolatokban gazdag, hazafias lelkesedéstől izzó beszédet s elhelyezte a város hatalmas koszorúját a temető szép emlékmüvének talapzatára”. A cikk végén a Körösvidék megjegyezte, hogy a közönség még várt valami megemlékezést a szervezők részéről. Hiányolták a dalárdákat, az imát és az „intelligenciát” is.

 

Helyi hír – Oldja meg Szeged! Oldja meg a város!

Miért nincs posta Jaminában? Ezt a kérdést járta körül a Körösvidék a 1922. november 7-én megjelent írásában. Kiderült, hogy megfelelő helyiség hiányában „veszélyben van a városrész postai szolgálattal való ellátása”. A szegedi postaigazgatóság már arra szólította fel a várost, hogy ha kell, rekviráljon el (azaz hatóságilag foglaljon le – a szerk.) egy megfelelő épületet a cél érdekében.

Békéscsaba válaszából azonban más kép alakulhatott ki az érintettek körében. Településünk szerint ugyanis maga a szegedi főnökség volt hibás a helyzet miatt, ugyanis „az elhalálozás folytán megüresedett postamesteri állás betöltésénél nem volt figyelemmel arra, hogy olyan egyénnel töltötte volna be az állást, aki a hivatali helyiségét is biztosította volna”. Csaba véleménye szerint ők ajánlottak olyan személyt (egy postamesternőt), aki esetleges kinevezésekor még helyiséget is felajánlott volna a posta számára. Mindezek ellenére a szegedi központ nem fogadta el ajánlatát. Szeged sem késlekedett sokáig a válasszal. Ők továbbra is úgy gondolkodtak, hogy a városnak kell gondoskodnia a helyzet megoldásáról, de ha nem tesznek semmit, nem lesz postaszolgálat Erzsébethelyen. A Körösvidék szerint a nyolcezres városrész nem maradhat hivatal nélkül, hiszen egyes részei több kilométerre találhatóak a városközponttól, „így ez - különösen a hideg téli időkben - nagy nehézségeket róna a lakosságra”.

 

Kommentár nélkül

 

Forrás

Körösvidék

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_10-12/?pg=133&layout=s

További programok »

Itthon

FEL