Helyi hír - Berényben is sikert arattak
A békéscsabai Evangélikus Lányegyesület 1922. október 31-én nagy sikerű előadást tartott Hit és szülőföld címmel a Színházban, melyre vidékről is nagyon sokan érkeztek. Közülük többen is „kifejezést adtak abbeli kérelmüknek, hogy az előadást ismételjék meg vidéken is”.
A kérés meghallgatásra találtatott, hiszen november 14-én a mezőberényi evangélikus egyház meghívásának eleget téve tartotta meg az egyesület az előadást. A bevételt a szegény gyerekek felruházására ajánlották fel a szervezők. Bárdy Ernő lelkész fogadta a csabai „Leányegyesület műkedvelő gárdáját, amelyet sokan kísértek át”. Ő volt az is, aki a rendezvény sikeréért sokat fáradozott. Este 8 órakor kezdődött az előadás a helyi Magyar Király szállodában, „ahol Thuróczy rendezésében óriási hatással folyt le” a színdarab. A Körösvidék tudósítása szerint a berényi előadás jobb volt, mint a csabai és a színészek játéka „elfeledtette azt a hiányt, amit a díszletek tökéletlensége okozott”. Az előadást követően a hívek „pompás” vacsorával kedveskedtek a csabaiaknak, melyhez „a bort Wainer János evang. tanitó ajánlotta fel”. A lakoma a presbiteri teremben folyt és a tudósítás szerint az őskeresztények szeretet lakomáira emlékeztetett sok szép köszöntővel fűszerezve.
Szó szerint – Ne vasárnap, inkább szombat este
„Az üzletek vasárnapi zárvatartása ellen ismét egy kérelem érkezett a városi tanácshoz. Az erzsébethelyi kereskedők szerdán délelőtt egy Írásbeli kérelmet adtak be a városi tanácshoz Hajdú Lajos és hat társának aláírásával, nevükben kérik, hogy az üzletek vasárnapi zárvatartását elrendelő tanácsi határozatot Erzsébethelyre vonatkozólag helyezze hatályon kívül.
Kérelmük indokolásául megemlítik, hogy e városrész lakosságának túlnyomó része gyári munkás, akik szombaton késő estig dolgoznak és hogy ha vasárnap az üzletek zárva lesznek, akkor a vasárnapi szükségleteiket nem tudják beszerezni. Azonkívül megemlítik, hogy Erzsébethelyen sem vásár, sem piac nincs és igy a kereskedők egzisztenciájának érdekében is fontos, hogy vasárnap nyitva legyenek az ületek. Ezek alapján kérik, hogy vasárnap hét órától tíz óráig nyitva tarthassák üzleteiket. Mi a magunk részéről teljes mértékben átérezzük a kérelem jogosságát, de a megoldás ellen szót emelünk és azért ajánlunk ennél egy sokkal célszerűbb megoldási módot, mely szerint nincs szükség arra, hogy vasárnap is nyitva legyenek az üzletek. Megoldható ez teljes mértékben avval, amint már mi azt számtalanszor hangoztattuk, legyenek nyitva szombaton az üzletek este 9 óráig és igy kielégítést nyer a munkások érdeke, mert ezáltal alkalma nyilik a késő estig dolgozóknak is, hogy a vasárnapi szükségletét még szombaton beszerezhesse.”
Vármegyei hír - Megépült a templom
Új templomot avattak Orosházán, melyről a Körösvidék is beszámolt, hiszen ez az esemény ilyen nehéz időkben lélekemelő cselekedetnek számított. A régi katolikus templom ekkorra már nagyon rossz állapotba került. Ezt már 1913-ban tapasztalta gróf Széchenyi Miklós váradi megyéspüspök is orosházi útja során.
Sajnos a háború és az azt követő zűrzavaros évek hátráltatták az építkezést, de az orosházi hívők nem adták fel a reményt. A templomot Siegel Albin budapesti mérnök tervezte „aki a nagyváradi egyházmegyében két templom tervezésével tette ismertté nevét, ő tervezte ugyanis a bucsatelepi és az élesdi templomot is”. A templom homlokzata alá háromajtós bejáratot építettek, kétoldalra tornyokat, melyeket díszes galéria kötött össze. A torony 45 méter magas, „éppen olyan magas, mint a váradi székesegyházé”. A régi templomról is esett szó a tudósításban. Kiderült, hogy le fogják bontani és a helye a város tulajdonába megy át. „Az építési munkálatokat Pfaff és Schneider gyulai vállalkozók végezték orosházi és gyulai munkásokkal, a téglaanyag Szikora és Társai orosházi téglagyárából került ki”. Az egyházi vezetőkön kívül a hívek is támogatták a templom felépítését. Nemcsak pénzt, hanem a belső tér egy-egy elemét is adományból helyezték el végső helyére. Így „a váradi székeskáptalan vállalta a főoltár és a szószék felállítását, Pavuk János és neje s Patzl Antal és neje harangokat rendeltek, özv. Ambrus Jánosné keresztelő kutat, Csiszár Andrásné szobortalapzatot, Moldvay Antalné Szent Antal-szobrot adományoztak, Kattra József jónevü orosházi órás pedig toronyóra felszerelésén buzgólkodik”.
Kommentár nélkül
Forrás:
Körösvidék
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_10-12/?pg=178&layout=s
Kép forrása
