Anno 1921 - Békéscsaba és a világ 1921. augusztus első felében

2021. augusztus 14. 15:13 | Ugrai Gábor

Végre tudunk örülni, Baranya visszatért a magyar közigazgatás szárnyai alá. Vármegyei közgyűlésen ellentét a sakkozók és a hadigondozók között. Mi lesz Gerendással? Lenin és a szamár esete. Mindezek a Körösvidék 1921. augusztusi eleji számaiban.

Országos hír – Baranya felszabadul

A szerb vezetésű Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia – a szerk.) a trianoni békeszerződésben kijelölt határ magyar oldalán további területeket követelt Baranya vármegyében. Gyakorlatilag semmibe vette a megszületett új határvonalat és csapatait a Barcs-Szigetvár-Bükkösd-Pécsvárad-Apátvarasd-Bátaszék-Baja vonalon állomásoztatta Pécs városával együtt. Arra számítottak, hogy a terület esetleg náluk marad és a cél érdekében még egy „kérészállamot” is kialakítottak Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság néven, mely nyolc napig létezett.

A kirabolt és kifosztott területről csak a győztes antant erőteljes nyomására voltak hajlandóak kivonulni a szerbek. Az örömteli hírről a Körösvidék is beszámolt címlapján az 1921. augusztus 9-én megjelent számában. Olyan terület került vissza a magyar közigazgatás irányítása alá, melyet „még Trianonban sem mertek nem nekünk ítélni s amely a legtöbbet szenvedett: Baranya ősi földje, a szegedi és a bajai háromszög”. Nem éppen hízelgő szavakkal emlékezik a lap a baranyai megszállókról és az ott hatalomra kerülőkről: „az éhes balkáni hóditó önkénye pusztított a magyar lelkek virágos kertjében, Baranyában azonban az oda szorult vörös bitangok gyilkolták halomra magyar véreinket s vetekedtek a rablásban a fegyveres hóditókkal”. A „trianoni parancs” véget vetett az idegen uralomnak, emiatt a „Magyarország eleven testébe ékelt, szerb szuronyok segítségével; rablásból és lopásból élő kommunistatársaság „szociális állama" végleg megszűnik”. Véget ér Pécs és környékének rémálma, az önkény helyett a jog és igazság fog irányítani. Nem sok öröme akadt hazánknak- tette hozzá a csabai újság, de ennek az eseménynek örülni kell és „ünnepet ülünk tehát, miközben könnyes szemmel tekintünk köröskörül és vágyódva tárjuk karunkat testvéreink felé, akik ma még idegen rabságban sínylődnek, akiket idegen rabságba dobott a győzők önkénye, a hamisak „igazsága". Nem szabad azonban megállni, üzeni a Körösvidék, van még megszállt terület, van még feladata a magyarságnak – „Munkára fel, magyar!”.

 

Vármegyei hír – Újabb megyei közgyűlés

Békés vármegye korabeli székhelyén, Gyulán, a vármegyeházán tartotta rendkívüli ülését a megyei törvényhatósági bizottság, melyet a sok feltorlódó és elintézésre váró ügy miatt kellett összehívni. Az ülést Daimel Sándor alispán nyitotta meg, aki a vármegye jubileumi üdvözlésére adott Apponyi Albert köszönetét tolmácsolta a közgyűlés tagjai felé.

Ezt hosszabb vita követte, mely a „vármegyei árvizsgálóbizottság költségeinek fedezése tárgyában előterjesztett jelentés” ügyében alakult ki. A probléma abban a kormányhatározatban volt, legalábbis a vármegye szerint, mely az árvizsgáló bizottságok költségeit a megyékre akarta hárítani. A döntés szerint az alispánnak át kell világítania az érintett bizottság működését és októberben be kell számolnia a vizsgálat eredményeiről. K. Schiffer József a vita során megkérdőjelezte az árvizsgáló bizottság működését, amire válaszul az alispán ismertette, hogy „törvényhatósági bizottságnak módja van feliratot intézni a minisztériumhoz a bizottság müküdésének megszüntetése iránt”. A következő pontban a vármegye levelezésére és telefondíjaira 1 millió korona állami segítségre fogadtak el kérelmet, majd tudomásul vették a „vármegyei közkórházi bizottság jelentését, mely szerint 93,707 koronáért adták el a közkórház kiselejtezett berendezési tárgyait”. A gyulai „sakkör” támogatást kért a bizottságtól, melyre 10 000 korona segélyt szavaztak meg. A szegedi „siketnéma intézetet” minden évben meghatározott összeggel támogatta a közgyűlés, és a Vármegye című lap is kapott 5 000 korona segélyt. Ezután a békéscsabai hadiszerkészlet raktár tatarozásának ügye került a tagok elé, melyre az „államépítészeti hivatal” 51 670 koronát kért. A közgyűlés döntése az volt, hogy az összeget nem utalják át, de „a katonaságnak felajánlják a raktár épületét három évi használatra bérfizetés nélkül, azzal a kikötéssel, hogy legalább olyan jókarban adja vissza 3 év múlva a katonaság az épületet, amilyenben most átveszi és a javítási költségek megtérítését nem kívánhatja a vármegyétől”. Újabb alispáni előterjesztés következett, melynek értelmében a helyi hadigondozó hivatalnak 5000 koronát szavaztak meg. Ez a döntés a Körösvidéknél azonban hatalmas felháborodást váltott ki, melynek a cikkben hangot is adtak: „Figyelemreméltó, hogy itt senki sem szóllalt fel a hadirokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek részére kért segély megkétszerezése érdekében, mint ahogy K. Schriffert József tette a sakkör segélyének tárgyalásakor. — Ugylátszik, hogy Békésvármegye törvényhatósági bizottságának jelenvolt tagjai — csekély tiszteletreméltó kivétellel — kétszer olyan fontosnak tartják a gyulai sakkört, mint a hazáért megnyomorodottak segélyezését!”. A közgyűlés vége felé kisebb ügyek kerültek terítékre, melyek közül megválasztották özv. Kubik Jánosnét bélmegyeri gulyássá, megszüntették a békéscsabai 10 407. hrsz. „közdűlő-utat” megválasztották az endrődi főjegyzőt és jóváhagyták a békéscsabai főjegyző magasabb személyi pótlékát. „A tárgysorozat hátralevő részén fontosabb ügyek nem szerepeltek. Az ülés kora délután ért véget”.

 

Helyi hír – Gerendás önállósodása

Különös ügy borzolta a békéscsabaiakat száz évvel ezelőtt, melynek a Körösvidék is több cikkben foglalkozott. A Tanácsköztársaság alatt a Forradalmi Kormányzótanács (a kommunista kormány – a szerk.) önálló településnek nyilvánította Nagygerendást (a mai Gerendást – a szerk.), de az alispán nem volt hajlandó végrehajtani a döntést.

A kommunisták lépése ellen a gerendási és békéscsabai lakosok többsége is felháborodottan tiltakozott. 1921. július 12-én jelent meg a Körösvidékben az örvendetes hír, mely szerint Ráday Gedeon belügyminiszter „érvényteleníti Gerendás községnek a forradalmi kormány által szankcionált elszakadási határozatát. Tehát közigazgatásilag továbbra is Békéscsabához tartozik Nagygerendás”. A miniszteri döntésben azonban szerepelt egy mondat, melynek később jelentősége lett: „Kijelentem azonban, hogy nincs akadálya annak, hogy az önálló községgé alakulás ügye a szabályszerű módon és a törvényben előirt kellékekkel biró uj kérelem előterjesztése esetében törvényszerű tárgyalás és elhatározás alapjául szolgáljon". Augusztus 7-én „robbant a bomba”, ugyanis a Körösvidékben újabb cikk jelent meg a témával kapcsolatban „Gerendás – önálló község” címmel. Ebből kiderült, hogy „Nagygerendás puszta a 44518—921. sz. belügyminiszteri rendelet szerint Békésgerendás néven önálló községgé alakult át”. A csabai újság felháborodottan fogadta a hírt, hiszen szerinte a belügyminiszter nem vette figyelembe Békéscsaba város tiltakozását az ügyben. Augusztus 10-én hosszabb írás jelent meg a témában „Gerendás ügye” címmel, melyből az derült ki, hogy az elszakadás kimondó belügyminiszteri rendeletről a „legilletékesebbnek, a városnak és a vármegyének tudomása nincs”. Azt a Körösvidék sem tudta megmondani, hogy akkor Gerendás önálló lett vagy sem, de remélte, hogy az épen Budapesten tartózkodó Berthóty István polgármester tájékozódni tud az ügyben. Az is kiderült, hogy az 1921-es belügyminisztériumi rendelet egy korábbira hivatkozik „amely az 1886. évi XII. t.-c. 150. §-a alapján megengedte Gerendás-puszta önálló nagyközséggé való alakulását, sőt az uj nagyközség nevét is megállapítja ideiglenesen Békés-Gerendás nevében”. A Körösvidék javaslata szerint „türelemmel meg kell várni az érintetteknek az ügy tisztázását”.

 

Kommentár nélkül

 

Forrás:

Körösvidék

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_07-09/?pg=259&layout=s&query=gerend%C3%A1s

Felszabadul

https://www.bama.hu/kozelet/helyi-kozelet/trianon-tragediaja-baranyat-sem-kerulhette-el-3831010/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Baranya%E2%80%93bajai_Szerb%E2%80%93Magyar_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g

 

További programok »

Itthon

Formálódik a békéscsabai klímastratégia

A város klímastratégiájáról szóló konferenciának adott otthont a Csabagyöngye Kulturális Központ. A csütörtökön délelőtt tartott szakmai fórumon az is elhangzott, hogy a békési megyeszékhelynek nincs szégyenkezni valója, sőt sok tekintetben az élvonalban található.
16:35
FEL