Anno 1921 - Békéscsaba és a világ 1921. március közepén

2021. március 15. 14:31 | Ugrai Gábor

Rendkívüli közgyűlés, ahol minden 25 ezer koronás javaslatot a duplájára emelnek. Ünnepi megemlékezés a fővárosban – szűkszavú beszámoló. Ünnepi megemlékezés Békéscsabán – bőséges beszámoló. Milyen minősítést kapott a Fiume és a Nádor? Ezek is kiderülnek a Körösvidék százéves hasábjairól!

Helyi hír – Rendkívüli közgyűlés

Száz évvel ezelőtt rendkívüli közgyűlést kellett összehívnia Berthóty Istvánnak, Békéscsaba polgármesterének a „népjóléti- és munkaügyi miniszter rendelete alapján”, melynek „legfontosabb tárgya a gyermekvédelmi mozgalom támogatása volt”.

 

 

A minisztérium nagyon fontosnak tartotta az ügyet, ezért az egyik munkatársuk ismertette a budapesti szegény gyerekek helyzetét. Beszámolójából kiderült, hogy nagy a baj, hiszen az „az éhen és ruhátlanul pusztulók” nagyon sokan vannak. A „pénzügyi szakosztály” először 25 ezer korona adományt javasolt, de ezt a testület – Áchim János javaslatára – a duplájára, 50 ezer koronára emelte meg, sőt elfogadták, hogy a lakosság körében gyűjtést kezdeményeznek.

Ezt követte a menekültügyi kormánybiztosság küldöttének beszéde, aki „a hazájukból kiüldözött menekültek számára kért segítséget”. A pénzügyiek ismét 25 ezer koronát javasoltak adni, de a polgármester javaslatára ezt is 50 koronára emelték fel.

A két fő ügy után kisebbek, de fontosak következtek. Kiderült, hogy Békéscsaba díszpolgára, Hazay-Sternschuss János a továbbiakban nem képviselő a városban, illetve Erzsébethelyen Dr. Kulcsár Sándor lesz az orvos. Gondok keletkeztek a városi üzletbérletek megállapításával kapcsolatban, mert a bérlők „üzletbéreik méltányosabb összegben való megállapítását kérik”. A témával kapcsolatban „két fontos mellékkérdés is szőnyegre vetődött” a Vasút-szálloda és a „Spitz-féle faraktár” ügyében. Hosszas vita és szavazás után úgy döntött a közgyűlés, hogy „a városi üzletbéreket a bizottság eredeti javaslatában foglalt összegekben állapítják meg, tehát nem veszik hozzá az előbbi közgyűlésen kívánt 50 százalékos többletet”. A következő pontban az „Urszinyi-féle alap” (ezt egy, sajnos soha meg nem valósuló árvaház felépítésére és működtetésére adományozta Urszinyi Dezsőné – a szerk.) is szóba került, hiszen a város kölcsöneit ebből kívánták rendezni a polgármester javaslata alapján. Míg Fábry Károly képviselő ellenezte a javaslatot, addig Holländer Lipót mellette szólalt fel, többek között azzal érvelve, hogy „árvaház felépítésére pedig egyhamar még úgy sem kerülhet sor”. A közgyűlés elutasította „a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák nemzeti szövetségének békéscsabai fiókja” azon kérését, hogy egy tagjuk részt vehessen a békéscsabai közgyűlés munkájában és végezetül Droppa Gyula „erzsébethelyi postamesternek havi 300 korona segélyt szavaztak meg”.

 

Március 15 – a fővárosban

1921-ben minden olyan ünnep különös jelentőséggel bírt, amely a magyar nemzet egészéhez szólt, amit nemcsak a trianoni Magyarországon, de az elszakított területeken is ünnepelni lehetett – bár ezeken a helyeken az új hatalom kifejezetten tiltotta azt.

 

 

Így került sor Budapesten, március 15-én az 1848-as forradalom 73. évfordulójának megünneplésére, melyet „hatalmas lelkesedéssel ültek meg”. A Körösvidék beszámolója szerint a főváros utcái, terei díszbe, zászlóerdőbe öltöztek, a templomokban ünnepi istentiszteleteket tartottak „és a társadalmi egyesületek impozáns ünnepélyeket rendeztek”. A sok rendezvény közül a „legkiemelkedőbb” az egyetemi hallgatók Vigadóban tartott rendezvénye volt, ahol a Himnusz eléneklése után beszédek, „irredenta költemények”, magyar dalok éneklése következett. Délben a frissen leleplezett Szabadság téri irredenta szobroknál „folyt le a főváros közönségének hatalmas ünnepélye”, majd délután kettőkor a budai vár területén található Honvédszobornál „helyezte el az egyetemi ifjúság koszorúját”. Háromkor pedig a „szokásos” helyszínen, a Nemzeti Múzeum kertjében folytatódott a budapesti ünnepség, innen a „közönség végtelen sorai” a Petőfi-szoborhoz vonultak.

 

Március 15 – Békéscsabán

Annak ellenére, hogy csak igen szűkszavúan számolt be a Körösvidék a fővárosi ünnepi eseményekről, a csabai március 15-i történésekről bőséges beszámolókat olvashattak őseink. Már napokkal korábban közölték a megemlékezések menetrendjét, melyek között szerepelt „fáklyás és lámpionos menet” is.

 

 

A forradalom napján, március 15-én megjelent lapszámban a címoldalon köszöntötték a „szabadság ünnepét”, melyben hangsúlyozták, hogy bár most nehéz a nemzetnek, de a jövő szebb lesz, azaz, „e nemzet nem halt meg, csak aluszik”. A békéscsabai ünnepi eseményekről a március 16-án, szerdán megjelent Körösvidékben lehetett tájékozódni. Ebből kiderült, hogy már vasárnap megkezdődött az forradalomra történő megemlékezés, ugyanis a „békéscsabai lányegyesületek” a városháza nagytermében ünnepélyt rendeztek a nagyszámú közönség legnagyobb örömére. Hétfőn, március 14-én a polgári leányiskola „kedves házi ünnepéllyel adózott a nagy nap emlékének”. Március 15-én reggel fél kilenckor a központi elemi iskolában a tantestület által összeállított „kedves és változatos műsort” tekinthették meg az érdeklődők, bár az újság megjegyezte: „kár, hogy a szülök nem érdeklődnek az ilyen szép iskolai ünnepélyek iránt”. A Rudolf Főgimnáziumban délután háromkor tartották az ünnepséget, melynek főszónoka Rell Lajos igazgató volt, aki „mesterien megszerkesztett, zengzetes stílusban megírt, hatásosan előadott szavaiban azt fejtegette, mit kiván március idusa a mai magyarságtól”. A városi megemlékezés helyszíne száz évvel ezelőtt is a Kossuth tér volt, az akkor már 16 éve álló Kossuth-szobor előtt hatalmas tömegként jelent meg Csaba népe. Az ünnepség négy órakor kezdődött, amikor is „a vasutas dalárda megnyitotta az ünnepélyt a Himnusz eléneklésével”, majd ezt követően Purcsi Pepi zenekara kuruc és hazafias nótákat adott elő. Egy különlegességgel folytatódott a megemlékezés, a békéscsabaiak először hallhatták a Keresztény Dalárda által elénekelt Hiszekegy-et, melynek zenéjét Gally János szerezte. Az ünnepi beszédet Gyarmati B. János mondta, aki „lendületes szavakkal buzdított hazaszeretetre s a szétszakított országrészek visszaszerzésére”. Az ünnepség végén „a koszorúk, csokrok elhelyezése következett”. A diákok esti fáklyásmenete 19 órakor indult el a laktanya mellől (ma Andrássy gimnázium – a szerk.), végighaladt az Andrássy úton és első megállójuk a Városháza volt, ahol Dr. Korniss Géza tanácsnok köszöntötte a tömeget. A menet a Kossuth-szobornál fejezte be útját, de előtte meghallgatták Balogh János VIII. osztályos tanuló előadásában a „Talpra magyart”.

 

Kommentár nélkül

 

Forrás:

Körösvidék - https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_bekes_megye_korosvidek/

További programok »

Itthon

Együttműködés a zöld városokért

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetével közösen idén is elindította a Gazdálkodjunk okosan zöldfelületeinkkel! országos rendezvénysorozatot, melynek legutóbbi állomása Gyula volt. A roadshow a faiskolák, a zöldfelület-gazdálkodásban résztvevők és a települési önkormányzatok együttműködését is segíti.
2021. október 27. 17:18
FEL