Anno 1920 - Békéscsaba és a világ július elején

Külpolitika - Mi lett volna, ha?

A magyar diplomácia az első világháborút lezáró béke aláírása előtt mindent megtett annak érdekében, hogy a már megismert békefeltételeken változtasson. Ez a törekvés sajnos nem ért el nagy sikereket, ezért is volt meglepő, hogy 1920 tavaszán a másik fél kezdeményezésre francia-magyar titkos tárgyalások indultak el Párizsban.

A franciák gazdasági előnyöket kívánt szerezni tőkebefektetéssel, ipari, kereskedelmi és közlekedési fejlesztésekkel és elvárták azt is, hogy a MÁV és az Általános Hitelbank kerüljön francia kézbe, illetve hogy hazánk minden tekintetben francia befolyási övezetbe kerüljön. A magyar politikai elit, bár a megkeresés olyan váratlanul érte, hogy kételkedett annak hitelességében, ezt a lehetőséget is arra próbálta felhasználni, hogy a határokon számára kedvezően változtasson.

A Franciaországnak átadott térképen megjelölte azokat a területeket, melyeket etnikai alapon kívánt visszakapni és javaslatokat tett népszavazások megtartására is. Ezek értelmében Békéscsabától távolabb került volna a magyar-román határ és Nagyszalonta, Tenke, Arad, Kisjenő, Nagyvárad Magyarországon marad, mint „etnikai alapon visszacsatolandó terület”.   Valószínűleg a franciák nem gondoltak ekkora változtatásokra, hiszen a titkos tárgyalások közben is Londonban ülésező Nagykövetek Tanácsán nem támogatták a határok megváltoztatását. A tárgyalásokat nem sikerült titokban tartani, azok nyilvánosságra kerültek és eredmény nélkül abbamaradtak. Az angol kormány tiltakozott Párizsban, felhívva a figyelmet a győztesek egységes álláspontjára. A szomszédos országok (Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia) is megijedtek egy számukra kedvezőtlen határmódosítás miatt, ezért elkezdték kialakítani azt a magyarellenes (és a francia törekvések elleni) szövetséget, mely később a kisantant nevet kapta.

Belpolitika – A Horthy-kultusz kezdete

Horthy Miklós, aki az első világháborúban a Monarchia haditengerészetének utolsó főparancsnoka volt, 1919-ben került a Szegeden szerveződött Nemzeti Hadsereg élére. A személyét övező dicséret, ami az első világháborúban nyújtott teljesítményének is köszönhető, már itt is jelen volt. Az egyik helyi újságban a következő vers jelent meg:

„Nem kell nekünk bolseviki
Azt üzeni Horthy Miki.
Magyar az ő katonája
Darutollas a sapkája.
Barna kislány fehér keze
A zászlónkat kihímezte!
El is visszük Budapestre
Rajta fiúk, csak előre!”

Horthy hadseregével 1919. november 16-án vonult be Budapestre a román hadsereggel kötött megegyezés értelmében. Ekkor jelent meg róla az egyik leghíresebb plakát, melyet Manno Miltiadesz alkotott. A vörös színű tengeren hánykódó hajó kormányát egy erőskezű ember tartja. A plakáton megjelennek a nemzeti színek is és mindössze egy szó szerepel rajta: Horthy!. 1920. március 1-jén választották meg a király nélküli királyság államfőjének, ekkor lett Horthy Miklós Magyarország kormányzója és megkezdődött a Horthy-korszak, mely 1944 októberéig tartott. A kormányzóról szóló hírek bekerültek az újságokba, személye büntetőjogi védelem alatt állt, azaz a dicséret, az elismerés és a hódolat hangján volt érdemes írni róla. A rendszer térfoglalásának a része volt, hogy a magyarországi települések utcákat, tereket, közintézményeket neveztek el róla. Békéscsaba már 1921-ben Horthy Miklós utat nevezett el (a mai Bartók Béla út). A kormányzóról készített arcképek, plakettek terjesztésére a MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) szerzett kizárólagos jogot 1920 nyarán és belügyminiszteri beleegyezéssel azt is elérték, hogy a közintézményekben ki kellett függeszteni Horthy Miklós arcképét.

A Körösvidék, 1920. július 6-án számolt be arról, hogy a Horthy-család Gödöllőre költözött. Horthy Miklós és felesége, Purgly Magdolna három gyermekükkel, Paulette-tel, Istvánnal és Miklóssal „vették birtokba” a gödöllői királyi kastélyt, de a kormányzó többször is visszatért Budapestre hivatali teendői miatt. A kastélyt így jellemezte a csabai újság: „A külsőleg egyszerű kastély zsalus ablakai mögött ott van még a királyok kényelme. A tágas, óriási termek szenzációs diszitményei a nagy márványkandallók. Egyes szobákban régimódi polgári bútorokról évszázadok porát törölgetik az előkészitők. Különösen Ferencz József szobái ilyen puritán egyszerűek. Három szobában élt a nagy kort megért, ősz király. A szobák egyszerűségét élénken tűrik meg a falakon függő remek festmények, melyeknek az agg király nagy kedvelője volt.”. A gödöllői kastélyt a kormányzó családja általában augusztusban használta, míg tavasszal és ősszel vadászatokat rendeztek politikusok, üzletemberek, diplomaták részvételével.

A kormányzó és felesége ugyanazokat a szobákat alakította ki a család számára, amit Ferenc József és felesége, Erzsébet is használt. A bútorzat viszont szegényebb lett, mert 1918-ban Bécsbe vitték a királyi bútorok nagy részét és a román megszállás is károkat okozott. A kormányzói pár hasonlóképpen, mint a budai várban, itt sem törekedett a királyi pompa helyreállításával, beérték egy egyszerűbb, de jobban használható berendezéssel. Kialakították a gyerekek szobáit, a kormányzói dolgozószobát (ez ugyanaz volt, mint Ferenc Józsefé), Horthyné szalonját (családi fényképekkel, szobanövényekkel) és az előkelő vendégek szobáit is. A kastélyt nemcsak a kormányzó használta, hanem a kormányzói hivatalban dolgozók és családtagjaik is itt tölthették a nyarakat. „Nos, ide költözik most Horthy Miklós. A park benépesül, a nagy zsalus ablakok mögött azonban még a vidám napokban is komolyság és szeretet lesz ott az ur.”

Helyi hírek – Kerti ünnep a ligetben

A Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) 1918 novemberében alakult meg Gömbös Gyula (későbbi miniszterelnök) és Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetésével, a MOVE díszelnöke pedig Horthy Miklós kormányzó lett. A szervezet célja a kommunista eszmék elleni mozgósítás és az elszakított területek védelme volt.

Békéscsabán első „népünnepüket” 1920. július 4-én (vasárnap) tartották a helyi főosztály szervezésében. Az Egylet tagjai a Széchenyi ligetben már szombaton 30 sátrat állítottak fel szépen feldíszítve, hiszen másnap kihirdették a „legszebb sátor” címet. A csabaiak ekkor a Fiume előtt katonazenekar koncertjét hallgathatták, ez is reklámozta a másnapi rendezvényt. Vasárnap a növekvő tömeg már délelőtt célba vette a „katonazenés sörcsarnokot” oly nagy számban, hogy a Körösvidék beszámolója szerint „A délelőtti sörözés már biztosan jelezte a délutáni nagy sikert.”. A hivatalos program délután kettőkor kezdődött a katonazenekar felvonulásával, majd kezdetét vette a „kerti ünnep”, melyben mindenki megtalálhatta a neki való szórakozási lehetőséget. Volt mutatványos bódé, körhinta, erőmérő, szerencsebarlang, szépen fogyott a sör és a tormás virsli is. A hangulatot így jellemezte az újság: „Mintha egy világváros nagy kerti mulatóhelyén lettünk volna!”. Este a tömeg a csárdában folytatta a mulatságot, oly sokan voltak, hogy a közönség „szétszedve a cigánybandákat, három helyen is folyt a bál a szabad ég alatt, a szépen világított liget pázsitján”. A Körösvidék véleménye szerint a rendezvény legfontosabb eredménye az volt, hogy az emberek egy kicsit elfelejtették azt a sok rosszat, ami velük és az országgal történt és végre vidám csabaiakat lehetett látni a ligetben!

Július 10-én azonban egy érdekes cikk jelent meg a Körösvidékben „Az elhagyott csatatér” cmmel. Ebben a szerző (Szikulus) leírja, hogy mivel találkozott a kerti ünnepség másnapján a ligetben. A látottakról mindent elmond az utolsó bekezdés: „De ní-nil! hisz élő és dolgozó ember is van a ligetben Lischka bátyánk szedegeti le a cégért zöld fagalyak alakjában a csárda tetejéről, de hogy mit gondol és monologizál magába, látva, hogy mennyire tönkre tették az ő gondosan ápolt ligetét, hogy taposták le a füveit és dúlták fel berkeit, azt már nem írom le.”. Lischka Lipót volt a település kertészetének vezetője és a Széchenyi liget gondozója.

Botrány – Díszpolgárunk letartóztatása

1920. július 7-én szenzációs hírrel találkozhattak a Körösvidék olvasói. A három évvel korábban Békéscsaba nagyközség képviselő testülete által „nemes emberbaráti érzülete úgy a katonaügyi intézmények, mint a hadbavonult sebesült és beteg katonák és hozzátartozóik iránt mindenkor tanúsított kiváló érdemei elismeréséül” indoklással díszpolgárnak választott Hazay-Sternschuss Jánost Budapesten letartóztatták és Csabán rendőri őrizetbe helyezték.

A 101. császári és királyi gyalogezred csabai zászlóaljának ezredorvosa az első világháború alatt a békéscsabai katonakórházak vezetője lett és posztján kitűnő munkát végzett. Ő terjesztette be a békéscsabai képviselőtestületnek azt a javaslatot, hogy az első világháborúban meghalt hősi halottaknak hozzanak létre Hősi Temetőt. Nagyon népszerű ember volt, nem véletlen, hogy több mint tíz Csanád és Békés vármegyei település díszpolgárává választotta. Az 1918-as forradalom idején ő lett Békéscsaba városparancsnoka, majd a Nemzeti Tanács vezetője. Településünk azonban 1943-ban visszavonta díszpolgári címét a következő indoklással: „... a nemzet lelkétől és világnézetétől oly idegen lelkületű, osztrák császári katonaorvost oly érdemek és közéleti tevékenység elismeréséül tüntették ki díszpolgársággal, mely ténykedés lassú, bomlasztó hatásával veszélyeztette az éppen válságos, sorsdöntő időkben szükséges nemzeti egységnek, az ezeréves hazának történelmi fennmaradását...”. Szerencsére 2000-ben Békéscsaba önkormányzata visszaadta elvett díszpolgári címét. Az 1920-ban a Körösvidékben megjelent cikk arról tudósított, hogy több vád is megfogalmazódott ellene: három rendbeli gyilkosság és „csomó vád terheli, mint aki különböző nagyarányú szabálytalanságot követett el azalatt az öt év alatt, amikor a csabai kórháznak teljhatalmu parancsnoka volt.”. Az írás szerint voltak tisztelői és ellenségei is, de olyan nagy hatalma volt az orvosnak a háború alatt, hogy senki sem merte feljelenteni a vélt vagy valós törvénytelenségek miatt. Ha valaki „bármi ellen kifogást emelt, ami ott nem ment rendjén, az csakhamar pusztult a káderhez, vagy a frontra, ha mindjárt nyomorék volt is.”. Az újság a következő sorokkal fejezte be a cikket: „Most majd ki fog sülni minden. Érthető az izgalom, mellyel ezt az ügyet fogadja a közönség. Hiszen mindenki szeretné már igazán tudni, hogy ki is volt az a Hazai Sterschuss János?”. Az ügy természetesen folytatódott, sok minden kiderült a népszerű ezredorvosról; ezekre az ügy folytatásával, későbbi írásainkban még foglalkozunk.

Megdöbbentő – Elmaradt a kivégzés…

Megdöbbentő hír jelent meg a Körösvidékben július 6-án. Két nappal korábban a fürjesi Kraszkó Andrást holtan találták a tanyájától pár lépére. Kilenc gyermeket és egy özvegyet hagyott hátra.

Dr. Bohus K György fogalmazó érkezett a hatóságoktól a helyszínre és rövid nyomozás után kiderült, hogy az elhunyt fia, ifj. Kraszkó András volt az elkövető. A letartóztatott fiú önvédelemre hivatkozott és azt mondta, hogy apja próbálta őt megölni a kaszával. A fiút letartóztatták és a megyeszékhelyre, Gyulára szállították. Mivel az ítélkező bíróságok olyan utasítást kaptak, hogy a statáriális bíráskodásba tartozó ügyekkel 24 óra alatt végezniük kellett, ifj. Kraszkó András esetében is hamar meghozták az ítéletet. A boncolás megállapította, hogy 22 szúrás érte az apát, és mindegyik külön-külön is halálos lett volna, ezért a bíróság halálra ítélte volna, de mivel a fiút „terhelt, beteg, elmebajos egyénnek” nyilvánították, az ügyet átadták a rendes bíróságnak. Azonban a halálos ítélet 24 órán belüli végrehajtása miatt már sürgönyöztek a magyar királyi főhóhérnak, Bali Mihálynak, hogy azonnal utazzék Békéscsabára. Balli Mihály 1894 óta volt e tisztség viselője, azt egy pályázaton nyerte el. A Körösvidékben különleges tudósítással találkozhatunk vele kapcsolatban. Amikor híre ment, hogy a főhóhér Csabára érkezik az esemény, „természetesen óriási érdeklődést vont maga után és a találgatások özöne hangzott el a tegnapi nap folyamán.”. Az újság az egyik munkatársát kiküldte a pályaudvarra, hogy fogadja az ítéletvégrehajtót, de a beteg Balli helyett csak „főpribékje” Gold Károly érkezett. Amikor kiderült, hogy az akasztás elmarad, az újság majdhogynem csalódottságának adott hangot: „Az eset azonban ezúttal nem a látványosságot kedvelő közönség javára dőlt el. Ugyanis Balinak nem akadt szerepe Csabán.” illetve „Ilyenformán Csaba közönsége megrövidült egy kivégzéssel.”

Szórakozás – Világbajnok Békéscsabán

A csabaiak ezen a héten sem szűkölködtek a szórakozási lehetőségekben. Különleges élményt jelentett a városba érkező Circus Kolosseum, mely a Körösvidék szerint „Műsora világvárosi. Hasonlíthatatlanul felette áll minden vándorcirkusznak. Felszerelése és berendezése a legmodernebb. Mutatványai egytől egyig a lehető legértékesebbek.”

A cirkuszt igazgató Czája János nem sokban különbözött egy Rejtő Jenő figurától. Ötgyermekes pesti családban született és három testvérével együtt népes közönség előtt birkózott városligeti cirkuszokban. A testvérek a pesti éjszakai életbe is belevetették magukat, Czája Józsefet 1913-ban fejbelőtték egy verekedésben, de túlélte a műtétet. A korabeli lapok így jellemezték: „Czája ha leül egy székre, előtte mindig megnézi, nem fog e összetörni alatta, s azt is hozzátették, aki egyszer kezet fogott vele, egy életre megemlegeti.”. Bármilyen furcsa, de a 1915-ben a katonai sorozáson alkalmatlannak nyilvánították, „A rettenetes díjbirkózó félórás menetelés után kidőlt. Birkózni tud, de gyalogolni nem.”

Ebben a korban a profi birkózás a cirkusz keretei között működött (az olimpiákon csak amatőrok vehettek részt), tehát bohócokkal, egzotikus állatokkal és artistákkal együtt léptek fel. Czája János hatszor nyert profi birkózó világbajnokságot 1910 és 1924 között. A cirkusz Békéscsabán a Luther téren tartotta az előadásokat (vasárnap kettőt, hétköznap egyet) a következő számokkal: Loping the lop – a halálkerék, akrobata csoport, hazafias propaganda dalok és a legjobban várt „verseny-birkózás”, melyben orosz, cseh-szlovák, bosnyák és lengyel sportolók is részt vettek. A Körösvidékben minden nap tekintélyes reklámfelületen hirdette magát a cirkusz, azzal az ígérettel, hogy „a mérkőzéseken Czája János világbajnok is részt fog venni.”. A Colosszeum Cirkus sikeresen szerepelt Békéscsabán, az előadásokra a nézők „óriási tömegben özönlik el a nézőteret minden este.”.

Források:

Körösvidék

https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_bekes_megye_korosvidek/

Külpolitika

https://mult-kor.hu/20090604_a_vesztesekkel_nem_bannak_konyoruletesen?print=1

https://tti.btk.mta.hu/terkepek/1920-04-05-a-francia-magyar-titkos-targyalasok-soran-ismertetett-magyar-teruleti-igenyek.html

https://books.google.hu/books?id=PAS39aGjbzUC&pg=PA141&lpg=PA141&dq=francia+magyar+titkos+t%C3%A1rgyal%C3%A1sok+1920&source=bl&ots=XdYD3-wPnf&sig=ACfU3U2Jz-a60qBWOHlKfQgHqwcsdtupXw&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwinw4_yg7PqAhWClIsKHQtdAJQQ6AEwBHoECAgQAQ#v=onepage&q=francia%20magyar%20titkos%20t%C3%A1rgyal%C3%A1sok%201920&f=false

http://epa.uz.ua/00400/00462/00046/1855.htm

Belpolitika

TURBUCZ Dávid: A Horthy-kultusz 1919-1944. Eger, 2014

http://www.kiralyikastely.hu/oldal.119.felujitasok_a_horthy-idoszakban

Helyi hírek

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Orsz%C3%A1gos_V%C3%A9der%C5%91_Egylet

http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Lischka_Lip%C3%B3t_(1867-1938)

Botrány

https://bekescsaba.hu/bekescsaba-diszpolgarai

http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Hazay-Sternschuss_J%C3%A1nos_(1870%E2%80%92%3F)

Megdöbbentő

https://24.hu/belfold/2012/05/14/bali-mihaly-az-orszagjaro-hoher/

Szórakozás

https://sport365.hu/kuzdo-sportok,hirek,most-jo-estet-de-ha-nem-volnek-czaja-most-nem-volna-jo-estet-majd-lekent-egy-maflast,120368