Anno 1920 - Békéscsaba és a világ 1920. október második felében

Megszólalt a kormányzó – Horthy fehérvári beszéde

A Horthy Miklós vezette Nemzeti Hadsereg 1919. október 19-én Szabadbattyán felől vonult be Székesfehérvárra. A koronázóváros szempontjából fontos pillanat megörökítéséről már pár nap múlva határozatot fogadott el a település közgyűlése, melynek értelmében obeliszket állítanak fel szabadbattyáni országút negyedik kilométerkövénél, Emmaróza településrésznél. A Bory János által készített 15 méter magas, betonból készült emlékművön, amelynek tetején egy turul volt látható, a következő felirat volt olvasható: „Ezen a helyen fogadta 1919. október 19-én délelőtt 9 órakor Fejérvármegye és Székesfehérvár közönsége hazánk reményét, a Nemzeti Hadsereget s annak élén Horthy Miklós hadvezért. Kísérje áldás kezükben nemzetük viharvert zászlaját. Kárpátoktól az Adriáig visszhangozzék a magyar katona hallhatatlan dicsősége. Emelte Fejérvármegye és Székesfehérvár közönsége a magyar katona hallhatatlan dicsőségére.”

Az átadást 1920. október 17-én tartották meg Horthy Miklós kormányzó jelenlétében, aki beszédet is mondott, erről a Körösvidék is részletesen beszámolt az október 21-én megjelent számában. Államfőnk szégyenteljes időszaknak nevezte a háború óta eltelt éveket „és innen indult előre 400 éves álmunk megvalósulása”, aminek záloga természetesen a Nemzeti Hadsereg. Magyarország egén a kormányzó nem a napfényt, hanem a felhőket látta, ennek „oka az, hogy nem minden alakult úgy, ahogyan egy évvel ezelőtt Szent István városában elképzeltem és óhajtottam. Azt hittem ugyanis, hogy a nemzet annyi megpróbáltatás, szégyen és megaláztatás után egészen egygyé forradt a haza megmentésében.”. A nemzet nem forrt egybe, mindenki vezetni akart és senki sem vezettetni, mindenki politizált, mindenki mindent meg akart oldani. Horthy szerint egy jogállamban „tömegeknek, felelőtlen elemek nem diktálhatnak, csak az alkotmányos fórumok, melyeknek vezetését mindenki tisztelni tartozik.”. A beszédben a királykérdés is előkerült, a királyság, mint államforma nincs veszélyben, de „azok, akik a király személyének kérdését idő előtt bolygatják, a nemzet egységét bontják meg, az ország polgárainak lelkét forradalmositják, megakasztják a belső rend kialakulását és ezzel bénítják külpolitikai cselekvőképességünket is.” [Horthynak ez a gondolata arról szólt, hogy lehet-e hazánknak Habsburg királya. Neki, mint a Habsburgok hű emberének, tekintettel kellett lenni az utódállamok Habsburg-ellenességére is. – a szerk.]. A kormányzó a következőkkel zárta beszédét: „Isten segítségével idővel gazdag és hatalmas Magyarország lesz az eredménye, koronás királlyal az élén, akit a nemzet lelkesedve és tárt karokkal fogad szeretetébe”. A felavatott emlékművet a második világháború után döntötték le, a mozaikkal kirakott koronája ma a székesfehérvári Bory-várban látható.

Doboz – Micsoda násznép!

1920. október 21-én a következő hírt olvashatták a Körösvidék olvasói: „Gróf Wenckheim József békésmegyei nagybirtokos, szolgálatonkivüli magyar királyi főhadnagy, a „Körösvidék" Békésmegyei Keresztény Nyomda és Lapkiadó R.-T. elnökigazgatója, folyó hó 23~ún tartja esküvőjét Dobozon, a kegyúri plébánia-templomban gróf Wenckheim Dénes v. b. t. t. nagybirtokos és neje gróf Wenckheim Friderika leányával, Wenckheim Denise grófnövel.”.

A „pompás, régi magyaros” főúri esküvőről, melyen a résztvevők díszmagyarban voltak jelen, a lap október 24-én számolt be részletesen. Két násznagy is volt a jeles eseményen: a „botos násznagy” gróf Zichy Aladár volt, míg a menyasszony részéről gróf Wenckheim Ferenc töltötte be ezt a fontos posztot. A násznép között „jelenvoltak még özv. gr. Wenckheim Frigyesné örömanya, gr. Wenckheim Dénes és neje, örömszülők, gr. Almássy Dénes, gr. Feilern Ferencné, gr. Zichy Aladárné Wenckheim Ilona, Wissingen tábornok, gr. Wenckheim Géza és neje (Gerla), gr. Wenckheim Károly és neje, özv. gr. Nádasdy Tamásné, gr. Wenckheim Jenő, ifj. gróf , Wenckheim Ferenc, gróf Széchenyi Antal és neje, gróf Almássy Imréné, gróf Széchenyi Károly, özv. gr. Wenckheim Henrikné, gr. Wenckheim Sándor és Mária Antónia, gróf Wenckheim László, gr. Wenckheim Stefánia, valamint dr. Berthóty Károly és dr. Szegedy Kálmán jogtanácsosok. Végtelenül bájos jelenség volt a kis gr. Wenckheim Lyka  és 'Wenckheim Czeczilia komtesz, koszorusleány.”. Az ifjú párt a dobozi és az újkígyósi plébános adta össze és a zsúfolásig megtelt templomban Takácsy Imre „harmónium-müvész mesés játéka zengett végig”. A két uradalom tisztikarának jókívánsága után családias ebéd következett, majd a „fiatal pár a kigyósi kastélyba utazott”.

Helyi hírek – Mi történt a csabai görögkeleti egyházzal?

A békéscsabai görögkeleti egyház 1820-ban alakult meg román, bolgár, görög, orosz és szerb gyülekezeti tagokkal. Templomukat (mely ma is áll a Bartók Béla úton) 1838-ban szentelték fel, mellé iskola is épült. A román megszállás után papjuk elmenekült és a „magára hagyott nyáj minden lelki gondozás nélkül maradt.”, temetéseiket más felekezetek végezték, de „talán egy sincs közöttük, olyan is kevés van, aki tud románul beszélni, mind jó magyar állampolgárok”.

Ez a csabai közösség, melynek van temploma, de nincs papja, a Körösvidék című csabai lap munkatársa szerint a „keresztyéni együttélésnek gyönyörű példáját” mutatta be, amikor megsegített egy erdélyi települést, melynek papja van, de nincs temploma. A türkösi református egyház templomát az 1916-os román betörés alatt lerombolták, ezen kívül megsemmisült „paplaka, amit a betörő román csapatok felperzseltek.”. A település helyzete, benne a református magyar közösségé, nem lett jobb a trianoni béke után sem, hiszen „az oláhuralom iskolájukat is elvette.”. Ez a távoli közösség kért segítséget templomuk, iskolájuk felépítéséhez, mert ezek hiányában „ott örökre elnémul a magyar szó”. A felhívásuk eljutott Zsiga Györgyhöz, a békéscsabai görögkeleti egyház gondnokához is és „a buzgó gondnok összegyűjtött egyszerű hivei között 1040 koronát s azt a református lelkész utján rendeltetési helyére küldötte”. A csabai újság szerint ez azért is volt nagyszerű cselekedet, mert egy nemzetiségi egyház segít meg egy határon túlra került magyar egyházat. A lap felszólítja a békéscsabaiakat, hogy ha lehet, csatlakozzanak az adománygyűjtéshez, többek között azért is, mert „a múltban is a magyar egyházak voltak az oláhság tengerében a magyarság fenntartói, ezután még inkább azok lesznek …”. Türkös ma Négyfalu település része az erdélyi Brassó megyében.

Helyi hírek – A focihoz mindenki ért (1920-ban is …)

Pedig minden olyan jól indult! 1920. október 21-én a Körösvidék sportrajongói nagyszerű hírt olvashattak a „az idei gazdag évad legkimagaslóbb sporteseménye” kapcsán, miszerint Szeged és Békéscsaba labdarúgó válogatottjainak (Ekkor még ilyen is létezett – a szerk.) találkozójára kerül sor, hogy „egy rendkívül nívós mérkőzés keretében eldöntsék az alföldi városok sporthegemóniáját”. Városunk a következő összeállításban akart pályára lépni: „Paláncz (Előre), — Kvasz, Szedoglavics (CsAK), — Vanyiska (Előre), Filipinyi 1., Holecska (CsAK), — Milyó (Előre), Herczka, Filipinyi II., Penyaska (CsAK), Gandlik (Előre).”. Az újság elvárta a játékosoktól, hogy méltóképpen képviseljék Békéscsabát azon a mérkőzésen, melyet Geisler Jenő „a bírótestület elnöke” vezet. Az összecsapást hatalmas érdeklődés előzte meg szegedi és csabai részről is és kiderült, hogy „az ülőhelyeket már elővételben kapkodják el.” és „a szegedi válogatottakat előreláthatólag sokan kisérik el Csabára.”. Másnap újra a beharangozót olvashatták a csabaiak, de ekkor már más összeállításban szerepelt városunk csapata a Körösvidékben.

Lett is ebből bonyodalom … Október 23-án „Tekintetes Szerkesztőség!”  megszólítással olvasói levél jelent meg az újságban „Több sportkedvelő” aláírással, melyben „Békéscsaba válogatott csapat összeállításra vonatkozólag” fejtették ki véleményüket a névtelen szerzők. A „sportkedvelők” szerint az első összeállítás a legerősebb, „kivéve a jobbszél posztját, melyre a jó formában lévő Marost ajánljuk Milyó helyett” és nem értik, hogy „miért bolygatják fel ugy a halfsort, mint a csatársort”. Ezután következett további problémák felsorolása:

• Vanyiska helyett Majdán nem jó megoldás, hiszen soha sem játszott hátvédet.
• Uhrint beállítani Herczka helyett hiba, mert még „sok időre és trainingre van szüksége”.
• A két csabai klub vezetői, ahelyett, hogy összeülnének a nagy meccs előtt, még mindig „kombinálnak”.
• „Tudjuk ugyanis, hogy egyesek (kijelentésük szerint) nem hajlandók játszani, ha X. Y. játszik.”

A „sportkedvelők” tanáccsal is szolgáltak a két klub vezetői számára: „Tegyenek félre most ezek minden személyeskedést és tartsák szem előtt a város oly szépen fejlődött sportját”.

A Körösvidék válaszolt a kritikára, amiből kiderült, hogy tulajdonképpen örültek a „sportkedvelők” levelének, hiszen abból (az is) kiderült, hogy „a közönség milyen meleg érdeklődéssel viseltetik a sportügyek iránt”. A csabai válogatottat a két klub részéről Lehotzky Sámuel (Előre) és Filipinyi Samu (CSAK) állította össze, bár ez „ Horvátnak, a kerületi kapitánynak volna a feladata, de mivel ő az idő' rövidsége miatt nem ért rá”. A lap meggyőződése, hogy minden játékos teljes erőbedobással fog küzdeni az erős ellenféllel szemben, bár a győzelemről nincsenek illúzióik: „minimális góldifferenciával végződhetik a meccs, amelynek előrelátható magas nivója mindnyájunk igényeit ki fogja elégíteni.”.

Ilyen viharos előzmények után került sor a mérkőzésre, amin sajnos nem vált be a Körösvidék jóslata, hiszen nem „minimális góldifferencia” lett a vége: a Szeged 7:1-re verte meg a Csabát, azaz „a vasárnapi nagy mérkőzés várakozáson felül nem sikerült”. A vereség okának a „meglehetősen szerencsétlen összeválogatást”, néhány játékos „indolenciáját” (nemtörődömségét – a szerk.), a hálóőr működését: „Paláncz, aki úgyszólván önmagával tehetetlennek bizonyult egész kapusi mivoltában” és Kvasz „ügyetlenkedését” nevezte meg az újság. A csabai csapattal szemben a „szegedi csapat összeállítása kifogástalan volt, játéka meg stilus szempontjából méltán versenyezhet nem egy elsőosztályu budapestéivei.”

Szeged csapata legközelebb 2020. december 6-án látogat Békéscsabára, reméljük, hogy más eredménnyel távoznak majd tőlünk.

Forrás:

Körösvidék:

https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_bekes_megye_korosvidek/

Székesfehérvár

https://www.feol.hu/multidezo/fehervar-foutcajan-masiroztak-a-nemzeti-hadsereg-katonai-4360897/

Görögkeleti egyház

https://csabaihazak.blog.hu/2016/04/11/szent_miklos_ortodox_templom