Az időjárási szélsőségeket jól szemlélteti, hogy az októbertől márciusig tartó mostani téli időszak jóval szárazabb volt az átlagnál, ráadásul a vízgyűjtő területeken is jóval kevesebb csapadék hullott. Emiatt a korábbi éveknél korábban ki kellett hirdetni a vízhiányos időszak beálltát.
Aszály idején egyébként a legnagyobb problémát a párolgási veszteség jelenti, amely a tavalyi évben szinte teljesen megegyezett az éves csapadékmennyiséggel, jelentős szárazságot okozva. Érdekesség, hogy a csapadékhiány következtében az elmúlt években minden korábbinál többen éltek az ún. rendkívüli öntözés lehetőségével, mellyel átmeneti időre egy egyszerű bejelentéssel is megkezdhették az öntözést, milliárdos kárt előzve ezzel meg.
Egy nemrégiben elfogadott kormányhatározat alapján pedig a vízszolgáltatási díjat is teljes egészében átvállalta a kormány a gazdáktól. A mezőgazdasági vízdíjakat a vízgazdálkodási rendszer fenntartási költsége határozza meg, ez pedig jelentős mértékben függ attól, hogy gravitációs úton jut-e el a víz az adott csatornába vagy szivattyús átemelésre van szükség. Az öntözési költségek azonban szinte mindenhol jelentősen megnőttek, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége kezdeményezésére idén is átvállalta a kormány a termelők vízszolgáltatási díját.
Mezőgazdaságunk egyébként jelentős szerepet tölt be a nemzetgazdaságban, az ágazat ugyanis a teljes külkereskedelmi többlet közel 30 százalékát adja. Növénytermesztésünk és állattenyésztésünk jelentős árumennyiséget exportál, agrárvállalkozásaink és családi gazdaságaink pedig közel félmillió embernek biztosítanak megélhetést, a fogyasztóknak pedig magas minőségű élelmiszereket. Társadalmi és gazdasági szempontból is kulcsfontosságú a klímaváltozás és a háború hatásainak tompítása, melynek fontos eleme a most elfogadott kormányhatározat is.
Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
-400x225.webp)
