Mindkét helységnek az Ábránfy család volt a birtokosa. További érdekesség, hogy a két Gerla említése egy középkori aranybányával is összefügg. Mit árulnak el minderről a középkori oklevelek?
Gerlai Dénes fia, Ábrahám gyakran járt úton Nagy Lajos király hadseregében. Úgy érezte, veszélyben forog az élete. Szerette volna, hogy örökösei hathatósabban tudják igazolni az őket illető javakat. 1355-ben megkérte hát a váradi káptalant, hogy másolják le azt a néhány évvel korábban, 1350-ben készült oklevelet, mely családja számos birtokát fölsorolta egy birtokügyben történt egyezség kapcsán. Az 1355-ben kiállított másolat bevezető szövege „de Gerla”, vagyis gerlai formában említi Dénes fia Ábrahámot. Az 1350-ben készült, 1355-ben lemásolt oklevél azonban „de Olgerla”, algerlai megnevezéssel említette őt. Azonos-e Algerla a Békés megyei Gerlával? Létezett-e Felgerla?
1383-ban a Dénes fia Ábrahám fiai – az „Ábránfiak” – osztozkodtak a családi birtokok fölött. Az osztozásról szóló oklevél említi Algerlát – ol Gerla –, valamint olyan helységeket, melyek Békés megyébe lokalizálhatók – Vesze, Chaba, Murony (Murul), Tarcsa, Fás, Mágor, Mortunus teleke, Vésztő (Vesztheü). Az oklevélben szereplő Algerla tehát minden bizonnyal a Békés megyei Gerla. Fölmerül a kérdés: merre feküdt Felgerla?
A forrásokat tanulmányozva olyan Gerla nyomára bukkanunk, mely a mai Románia területén, a hajdani Zaránd megyében feküdt. 1347-ben Dézna és Pankota várnagya, bizonyos Ferenc birtokvitába került Dénes fia Ábrahámmal. Lajos király utasítására meghallgatták a szóban forgó birtokok szomszédait és bejárták a birtokok határát. Elkülönítették egymástól Dénesmonostora birtokát Jenőtől, egy bizonyos Mortunteluke nevű helytől, valamint Ábrahámnak Gerla nevű birtokától. A határjárás a Körös folyót is említi. A szövegben említett Jenő a mai Borosjenővel lehet azonos, a mai Arad megyében, a mostani Románia területén. Az oklevelek és Dénesmonostoráról való ismeretek alapján Dr. Juhász Péter arra a megállapításra jutott, hogy az 1347-ben említett a Gerla a Fehér-Körös északi részén helyezkedett el, a mai Borosjenőtől keletre. Olyan források is léteznek, melyek erre a Gerla nevű településre a Felgerla nevet használják.
1365-ben Nagy Lajos király arra utasított két testvért, Ábrahám és Abycsot a felgerlai Tamás fiait, hogy adják vissza Kuzund pataknál levő aranymosó helyet György fia János nevű pankotai polgárnak. Ugyanebben az évben, 1365-ben Felgerla faluban be is mutatták Tamás fia Ábrahámnak a király parancsát. Ez utóbbi forrás már Karulbanaya nevű aranybánya létezéséről is hírt ad, mely korábban Tamás fiai kezén volt, de eladták azt járadék fejében. Az 1365-ben említett Felgerla a Zaránd megyei Gerlával azonosítható.
Olyan forrás is létezik, mely egyszerre két Gerláról is szól. 1508-ban Ábránfy János számos birtokát zálogba adta Haraszti Ferencnek. Az üzletről szóló oklevél Békés megyébe helyezi Gerlát, Zaránd megyébe pedig Felgerlát.
A fenti források alapján kirajzolódik előttünk, hogy a középkorban két Gerla is létezett. Mindkettő a Fehér-Körös közelében helyezkedett el. A folyó felső folyásánál, a mai Románia területén fekvő Gerlát Felgerlának is nevezték, a Fehér-Körös alsó folyásánál levő, Békés megyei Gerla pedig Algerlaként bukkan fel a forrásokban.
Dr. Halmágyi Miklós
-400x225.webp)
