Szebellédi Zoltán nem ismeretlen az olvasók előtt, korábban 13 éven keresztül Újkígyós polgármestere volt, most a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke. Legutóbb az Alföld Slow Egyesület honlapján találkoztam a személyével, mint az egyesület elnökével.
- Milyen céllal alakult az egyesület?
- 2018-ban hozta létre kezdeményezésemre az egyesületet tíz Békés megyei település – Almáskamarás, Csabaszabadi, Csorvás, Doboz, Gyula, Kétegyháza, Kondoros, Kunágota, Lőkösháza, Újkígyós – önkormányzata, turisztikai vállalkozása, intézménye, továbbá a Budapesti Metropolitan Egyetem, és az ott is oktató Szőke Tünde Mónika turisztikai, marketing szakértő. Újkígyós turisztikai stratégiájának megalkotása egyik felismerése, hogy az ilyen adottságú települések számára a slow turizmus terén van „keresnivalója”. Minden településnek vannak értékei. Fontos, hogy ezeket a helyi közösség felfedezze, megbecsülje és bemutassa. Kicsit leegyszerűsítve ez a turizmus, a mi esetünkben a slow turizmus. Az ezzel való munka közbeni másik fontos felismerés volt, hogy „egyedül nem megy”. Ezért több megyei polgármester kollégának javaslatot tettem az egyesület létrehozására. A jövőképünk, hogy a vidéki, fenntartható és önfenntartó élet értékké válik a lakosság és a turisták körében, amely hozzájárulhat Békés megye megtartóképességéhez. Célunk a lassú turizmus és a lassú szemlélet bemutatása, elterjesztése, megélése, a tudatossá válás mind az életvitelben, mind a fogyasztásban, mely egyben az egészség alapja is. Ehhez szükséges a helyi és a hazai termelő vállalkozások támogatása, erősítése, turisztikai vállalkozások bevonása.
- Mi a slow, vagyis a lassú turizmus?
- A slow angol kifejezést hivatalosan lassúnak fordítjuk, de a magyar nyelvben más kifejezéseket is használnak, mint például a komótos szavunkat. Igazából mindkettőnek van a magyar nyelvben valamilyen pejoratív „íze”, ezért is, illetve mivel nemzetközi mozgalomról is beszélünk, ezért az egyesület elnevezésében az angol kifejezés használatában maradtunk.
Az előzőekben a jövőkép és a célok megfogalmazásánál már érzékeltettem a slow mozgalom szellemi hátterét (slow food, slow parenting, slow travel, slow living, stb.), amelynek a tudatos, fenntartható életmód, a helyi (gazdasági) értékek megbecsülése, a lokális gondolkodás, az emberi kapcsolatokban rejlő közösségi élmények állnak a középpontjában. Ebben a vonatkozásban beszélhetünk tehát „lassú turizmusról” (slow turism) is. A slow mozgalmak már az 1980-as években utat törtek maguknak, először a slow food (komótos étkezés) jelent meg 1986-ban Olaszországban, ezt követte a citta slow (élhető város) mozgalom megjelenése, amely mára 30 országban honosodott meg.
A lassú turizmus nem alternatív turizmus, hanem ellenpólus a gyors tömegturizmushoz képest. Ennek a fő alappillérei – Pécsek Brigitta, Magyarország legavatottabb slow szakembere szerint – a lokalitás (helyi gasztronómia, vállalkozások, munkaerő, kultúra); az élményközpontúság (személyre szabott kínálat, aktív tevékenységek, közös élmények); a fenntarthatóság (rentabilitás, minimális profitkiáramlás, kis ökológiai lábnyom, hosszabb tartózkodási idő); és a társadalmi jóllét (konszenzusos döntéshozatal, népességmegtartás, növekvő jóllét, közösségi összetartás).
- Mi alapján kapcsolódtak önkormányzatok az egyesülethez, milyen előnyöket jelent számukra a tagság?
- Mint említettem, a megyében több polgármestert megszólítottam az egyesület alakulásának szervezése kapcsán, elsősorban azokat, akikkel már egyébként valamilyen munkakapcsolatban voltam, vagy úgy gondoltam, hogy a település érintett lehet a turizmus tekintetében. Újkígyóson kívül az említett kilenc település jelezte a részvételi szándékát. Különösen is örülök, hogy Gyula is részt vesz a közös gondolkodásban, munkában a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. által. Ez is mutatja az értékközpontú városvezetési hozzáállást, mert bár az is igaz, hogy a „nagyoknak” is szükségük van a „kisebbekre” a turizmus fejlesztés területén is – ezt ugyan mindenki nem ismeri fel –, de Gyula turisztikai tapasztalatai és szakismerete sokat segíthet a többi település számára is. A közös munka célja, hogy a helyi értékek bemutatását, a helyi termékelőállítást segítsük, a helyi turisztikában gondolkodó szervezeteket, vállalkozásokat lássuk el információkkal, közös tematikus túraútvonalakat alakítsunk ki, közös marketinget, esetleg később közös brandet hozzunk létre. Végső cél, hogy olyan munkát végezzünk, amely hozzá tud járulni a térség fejlődéséhez, a települések megtartóerejének erősödéséhez, hogy többen maradjanak a szülőföldjükön. Ez minden településnek érdeke.
- Kapcsolódnak-e rendezvények, programok a kezdeményezéshez?
- Természetesen. Egyrészt a megvalósítandó célok között van az is, hogy egymás rendezvényeit is erősítsük. Amikor tudunk, kölcsönösen részt veszünk azokon, maga az egyesület is, de törekszünk arra, hogy az egyes települések értékeit is be tudjuk mutatni a másik közösségben. A tagok az év során többször összejönnek egyrészt a hivatalos ügyek megtárgyalására, workshopokra, szakmai egyeztetésekre. Egyre több helyi érintett szereplőt szándékozunk bevonni a településekről, hiszen ez a munka csak a közösségi tervezés és megvalósítás alapján lehet eredményes. Olyan konferenciákat is szervezünk, amely inkább „kifelé” szól, hiszen egyfajta missziós tevékenység is a célunk, részben az értékrend, az életvitel népszerűsítése, részben az Alföld Slow Egyesület tevékenységének bemutatása érdekében. Hiszen a közös munkára szívesen látunk másokat is, akár a megyéből, akár elsősorban a dél-alföldi, alföldi régióból, de szívesen együtt dolgoznánk partiumi érintettekkel is, hiszen ez a régió csak egy gazdasági egységként értelmezhető.
Galéria
