Új szolgálati formába, az önkéntes területvédelmi tartalékos szolgálatba toboroz katonákat a Magyar Honvédség. A 7. Tv Aktuális című műsorában erről beszélgetett Huszár Ferenc alezredessel a területvédelmi osztály főtisztjével Zsíros András műsorvezető.
– Mik az eddigi tapasztalatok, hogyan zajlik a toborzás?
– Békés megyében nem olyan régen indult el a toborzás, lényegében még az elején vagyunk. Számos helyen voltunk a megyében, ahol tájékoztattuk a járási vezetőket, önkormányzatok vezetőit, polgármestereket. A televízión keresztül is eljutott az információ, vannak érdeklődők, de még nagyon az elején tartunk. Tapasztalataim már vannak Csongrád és Bács-Kiskun megyéből, ahol hasonlóképpen történt minden. Az elején kevésbé, de később egyre többen érdeklődtek.
– Kik érdeklődnek elsősorban? Kik azok, akik először meghallják a hívást?
– Életkorhoz nem tudnám kötni, mert a tizennyolc évestől a hatvanévesig minden korosztályból érdeklődnek. Ami számomra kicsit érdekes, az az, hogy úgy tűnik, egyre több fiatal jelentkezik. Ez talán arra vezethető vissza, hogy ők azok, akik már nem vonultak be. Nem voltak sorkötelezettek, sőt a családjukban is talán kevesebben voltak katonák, így az ő érdeklődésük nagyobb.
– Elképzelhető, hogy van bennük egyfajta ilyen romantikus izgalom a katonai hivatás iránt?
– Igen, van. Ők ezt számtalan más módon élik meg, akár videojátékokon keresztül, és szeretnék magukat kipróbálni a valós életben is. Illetve azt gondolom, hogy vannak, akik a terepvédelmi elképzelés mellé álltak, és támogatnak bennünket.
– Beszéljünk egy kicsit a koncepcióról. Mit is jelent pontosan a területvédelem? Mennyire jelent ez komoly fegyveres katonai szolgálatot?
– Ez egy tartalékos szolgálat. Tavaly szeptemberben alakult meg a Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnoksága. Alárendeltségébe került a Ludovika Zászlóalj, a tisztképzés, az altisztképzés Szentendrén, a Béketámogató Kiképző Központ Szolnokon van, missziós felkészítésekben vesznek részt, hozzátartoznak a kiképző központok, és maga a toborzó központ is. A szervezeten belül van egy területvédelmi osztály, és a területvédelmi osztály alárendeltségébe van az országban, hat régióban egy-egy parancsnokság. A békéscsabai például a szegedi központhoz tartozik, én annak vagyok a vezetője. Minden megyében alakul egy előkészítő törzs, és egy kiképző század. A megyei járásokban pedig megalakulnak a területvédelmi századok, ezeket fogja kiképezni a megyei kiképző század. Eléggé közel leszünk az állampolgárokhoz, közel leszünk ahhoz a helyszínhez, ahol nekik békében vagy minősített időszakban feladatuk lehet. Mik lehetnek ezek a feladatok? Köztudott, hogy békében a Magyar Honvédség részt vesz a katasztrófavédelmi feladatokban. Egy árvíz esetén ott vannak a katonáink, ott voltunk mi is. A területvédelmi egységek szintén ott lesznek. Tehát erre lehet számítani, hogy egy ilyen helyzetben ezek a katonák – akik behívásuk után a Magyar Honvédség teljes jogú tagjai, minden kötelezettséggel és felelősséggel – ott lesznek.
– Eddig ezen a területen volt létszámhiány?
– Létszámhiányról nem beszélnék, hiszen a Magyar Honvédségnek az országgyűlés határozza meg a létszámát. Azt azért tudjuk, hogy toborzás mindig van, hiszen vannak, akik befejezik a szolgálatukat, és vannak jelentkezők, akik szeretnék folytatni. A tartalékos rendszernek a fejlesztéséről is szó van ebben az esetben. Azt látjuk, hogy tartalék nélkül nincs haderő. Utaltam rá, hogy a sorkötelezettség alapján bevonultatás, a kötelező szolgálatvállalás megszűnt. Viszont szeretné a magyar kormány ezt az űrt pótolni, és önkéntes alapon várja azok jelentkezését, akik ebben támogatják.
– Ha jól értem, akkor az is előfordulhat, hogy valaki leszerel a hivatásos sorkatonai állományból, és utána vállal egy önkéntes szolgálatot?
– A Magyar Honvédségben szerződéses és hivatásos állományú katonák szolgálnak. Akik közülük leszerelnek, természetesen vállalhatnak tartalékos szolgálatot. Ez a lehetőség nyitott.
– Milyen ösztönzéseket építettek a rendszerbe, ami alapján könnyebb meghallani a hívást?
– Beszéljünk azokról, akik benne vannak a rendszerben, tehát katonák valahol. Aki eltölt 10-15-20 évet, vagy netán többet katonaként, az erősen kötődik a honvédséghez. Tehát bár hoz egy döntést, hogy nem ott folytatja, de nem szakad el tőle teljesen. A tartalékos rendszer pont megfelel ennek az igénynek is, hiszen az év egy meghatározott részében, határozott időtartamra lesznek ők katonák, vagy ha minősített időszak van, akkor természetesen mindenki katona lesz előbb-utóbb. Ők azok, akik most is benne vannak a rendszerben, tehát vállalhatják ezt a szolgálatot. Vállalhatja minden magyar állampolgár, aki a tizennyolcadik évét betöltötte, és még nincs hatvanöt éves, büntetlen előéletű, valamint az egészségügyi és pszichológiai alkalmassági vizsgálaton megfelel. Azért is jó lehet ez, mert ha valaki fontolgatta, hogy szeretne a haza védelmében részt venni, de nem szeretne hivatásszerűen benne dolgozni, annak ez a tartalékos rendszer lehetőséget ad.
– Hogyan lehet ezt egy munkaviszonnyal összeegyeztetni? Ki kell venni szabadságot arra az időre, amíg az ember például homokzsákokat pakol egy árvízhelyzetnél?
– Nem, a törvény most már egyértelműen meghatározza, hogy a munkáltatóknak fizetés nélküli szabadságot kell adnia erre az időszakra. Azt viszont szeretném elmondani, hogy ha valaki jelentkezik és van munkahelye, a munkáltatóval ugyanúgy kell egyeztetnie erről, hiszen ez az ő tevékenységét jelentősen befolyásolja. Amennyiben a munkáltató vállalja, hogy az alkalmazottja tartalékos szolgálatot teljesít, akkor a Magyar Honvédség vele szerződést köt, és a szerződésben foglaltak szerint a munkát vállaló távolléti idejére a munkáltató kompenzációt kap.
– Hogyan zajlik a kiképzés? Mire számítson az, aki beadja a jelentkezési papírját? Mennyi ideig tart a kiképzés, és minek kell alávetnie magát a jelentkezőknek?
– A kiképzésre megkötjük a szerződést. Itt Békés megyében is mind a kilenc járásban ki lesznek azok a helyek és időpontok jelölve, amikor az adott járásban lévő területvédelmi századok kiképzését tartjuk. Ez négyhetes, 120 órás kiképzés, és tíz modulból áll. Ezt a tíz modult nem kötelező folytatólagosan teljesíteni, modulonként lehet fölvenni, mint a főiskolán mondjuk egy kurzust. Ez egyszerűbbé teszi a területvédelmi tartalékosok számára is, hogy jelentkezzenek. Könnyebb összehangolni az időt és helyet, ami nekik és a munkáltatónak is megfelel. A kiképzés tartalma az, amit alapvetően egy szerződéses katonai szolgálatra jelentkezőnek teljesítenie kell.
– Ha valakinek menet közben megtetszik a hivatásos sorkatonai szolgálat, akkor akár följebb is léphet?
– Természetesen. Van átjárhatóság a tartalékos és a szerződéses állomány között. A kiképzés végrehajtása után, ha valakinek ez megtetszik és szeretné folytatni, akkor sokkal rövidebb idő alatt bekerülhet a rendszerbe, egy sokkal rövidebb idejű kiképzést kell, hogy végrehajtson, majd valamelyik katonai alakulathoz csatlakozhat, akár Hódmezővásárhelyen, Szentesen, vagy Debrecenben, hogy a közelebbieket említsem.
– Hol tud érdeklődni az, akinek esetleg további kérdése van, illetve hol lehet jelentkezni?
– A járási és megyei kormányhivatalokban ott vannak a jelentkezési lapjaink, illetve a későbbiek folyamán a békéscsabai toborzók megjelennek majd ezeken a helyszíneken. Békéscsabán újra működik az Andrássy úton a régi toborzó iroda. Ők dolgoznak és fogadják a jelentkezőket Ezen kívül az iranyasereg.hu honlapon sokrétű tájékoztatót lehet találni, illetve ott vannak a jelentkezési lapok, le lehet tölteni, otthon kitölteni és beküldeni a toborzóirodára. Ez mindenki számára elérhető.
