A gazdálkodók már június végén elkezdték betakarítani a búzát, elsőként Békés megyében, ahol 101 ezer hektáron vetettek a kalászos növényből. A 40 éve nem látott aszály, majd a májusi csapadék nem tett jót a kultúrnövény fejlődésének. A szakemberek szerint a gombabetegségek legjobb táptalaja a pára, a reggeli köd és az esős időjárás.
– Gombabetegségek támadták meg a gabonát, de pozitívum, hogy amelyik búzát hamarabb érte a betegség, azt fel is élte. Ez azt jelenti, hogy a gombabetegséggel fertőzött szemek nagy része kintmarad a tarlón – közölte kérdésünkre Bozsár Tamás gazdálkodó.
A Békés megyei gazdák a termés 25 százalékát már learatták, de az már most látszik, hogy a kalászok sokkal kisebbek az átlagosnál.
– Minden évben Békés megyében kezdődik a búza betakarítása, majd azt követően a Dunántúlon folytatódik. A minőség általában nálunk jobb, ez egyelőre bizonytalan – én és a kereskedők is kiváncsiak vagyunk. A nemzet kenyeréhez szükséges összmennyiség biztosított – hangsúlyozta Bozó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Megyei Szervezetének alelnöke.
A várható hektáronkénti termésátlag a becslések szerint 60-70 százaléka a tavalyinak, ezért sokan kivárnak abban bízva, hogy növekszik majd a búza értékesítési ára.
A szárítókhoz beérkező gabona nedvességtartalma jelenleg 16-17 százalékos. A Csabai Raktárszövetkezet elnöke elmondta, hogy azokban az esztendőkben, amikor kiegyensúlyozottabb volt az időjárás, ez az érték 12-13 százalék volt.
– Csak maga a szárítás az előző évekhez képest átlagosan tonnánként 1500-1800 forint többletköltséget jelent, ritka az olyan esztendő, hogy kalászos gabonát szárítani kelljen – fogalmazott Adamcsik László.
A gazdálkodók bíznak abban, hogy a következő hetekben csökken a csapadék mennyisége, így a magasabb nedvességtartalmú búzákat is learathatják majd.
