A sertésáfáról és az új locsolási technikákról volt szó kedden a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara Békés megyei összevont osztályülésén. Hangsúlyozták: bár Magyarország gazdag vizekben, nem szabad elpocsékolni ezt a kincset.
Szarvasmarhából többet, sertésből viszont jóval kevesebbet tartanak hazánkban a gazdák. A változást egészen 2004-ig visszavezették a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara megyei összevont értekezletén. A szakemberek abban bíznak, hogy a törvénymódosításoknak köszönhetően ismét többen vágnak bele a disznótenyésztésbe. Korábban a legtöbben azért hagytak fel ezzel a munkával, mert nem nyereségük, hanem veszteségük származott belőle. Ugyancsak könnyebbség, hogy tavaly csökkentek a takarmányárak és újabb áfacsökkentést helyeztek kilátásba. Dr. Kulcsár László, a NAK Békés megyei Igazgatóságának elnöke elmondta, már a korábbi áfacsökkentés pozitív hatása is érezhető volt az állattartók körében. Most is azt várják, hogy növekszik a kereslet és ezáltal a termelők bevétele is nő.
Dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a kalászos gabonát termesztők 2015-ben legalább olyan jó évet zártak, mint 2014-ben. Rozsból kicsit kevesebbet, búzából viszont többet takarítottak be, mint korábban. A megfelelő termés eléréséhez azonban megfelelően kell öntözni, főleg az igényesebb kultúránál, a szántóföldi zöldségtermesztésnél, a vetőmag-előállításnál vagy a hibrid kukoricatermesztésnél.
- Van egy pozitív diszkrimináció a víztakarékos öntözési módok elterjedéséhez – mondta ifjabb Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara vidékfejlesztésért felelős országos alelnöke. – A kertészetkorszerűsítésnél vagy a szántóföldim öntözésben csak a víztakarékosabb és a vízveszteséget csökkentő megoldásokat fogja tartalmazni a program kiírása.
Az ülésen elhangzott, a hagyományos vízsugárral való öntözés miatt akár a folyadék ötven százaléka elpárolog, mire a földbe jut. Ezért szeretnék minél közelebb vinni a vizet a növényekhez.
