Pontosan 40 esztendeje, 1979-ben forgatták a Jules Verne regényéből készült Sándor Mátyás című, hatrészes magyar-olasz-francia-NSZK tévéfilmsorozatot. Amikor a magyar televízió is műsorra tűzte, akkor már a legtöbb magyar háztartás rendelkezett televízió készülékkel, így rendkívül büszkén ültünk le a képernyő elé, hiszen a kalandfilm a magyar történelmet vette alapul és Bujtor István személyében magyar főszereplője volt. A behir.hu időutazó rovatában a filmre emlékezünk. Tartsanak velünk!
Az eredeti mű és Verne Gyula
Jules Verne vagy Verne Gyula – ahogy Magyarországon évtizedekig hívták – Franciaországban, Nantesban született 1828. február 8-án. Ügyvéd apja jogi pályára szánta, de őt jobban vonzotta az irodalom és a természettudományok. A kezdeti sikertelenség után az egyre-másra megjelent regényei óriási sikert arattak otthon és külföldön egyaránt.
Regényei témáját sokszor az életből merítette, csak tovább gondolta a felfedezések, találmányok életét, így született meg az ő segítségével a modern tudományos-fantasztikus irodalom. Legtöbbször a valóság és képzelet határán egyensúlyoz, de vannak a valóság határát jelentősen átlépő művei is.
Vernéről mindannyian tudjuk, hogy igazi látnok volt, olyan dolgokat írt bele a könyveibe, amelyek sokszor csak halála után sok évtizeddel valósultak meg.
A Sándor Mátyás 1885-ben jelent meg először nyomtatásban. Dumas legismertebb művét, a Monte Cristo grófját dolgozta át, de ezt a feldolgozást soha nem tagadta, s a regényt az akkor már halott Dumasnak ajánlotta.
A magyarokat is kedvelő, de Magyarországon sohasem járt író hazánkhoz kapcsolódó művei a Sándor Mátyás mellett A dunai hajós, a Várkastély a Kárpátokban és a Storitz Vilmos titka, amelyek közül vitathatatlanul az első két mű a legnépszerűbb. Ezekben is a szabadságjogokért harcoló hősöket mutatja be, ahogyan életében is harcolt a gyarmatosítás, a rabszolgaság ellen.
Az alkotók, akiktől működik a film
A tévéfilmsorozatot a hazánkban kevésé ismert francia Jean-Pierre Decourt rendezte. A művész 1960-ban debütált a francia televízióban. Nevéhez elsősorban sorozatok és szappanoperák fűződnek.
A Sándor Mátyás mellet az Arsene Lupin sorozat emelkedik ki az életművéből. Tevékenysége elismerésének tekinthetjük, hogy az 1980-as éveken kinevezték a francia televízió sorozatokért felelős főigazgatójává.
A karizmatikus magyar grófot természetesen egy fajsúlyos magyar színész tudta a legjobban eljátszani, Bujtor Istvánnak nem nagyon kellett győzködnie az illetékeseket, csak rá kellett nézniük, és tudták, hogy ő Sándor Mátyás. (Szomorú aktualitás, hogy Bujtor pontosan tíz esztendeje, 2009-ben távozott közülünk, rovatunkban külön történetet szentelünk majd a művésznek – a szerk.)
Rajta kívül csak epizódszerepet kaptak a magyarok, de persze ne felejtsük el, hogy az operatőr is magyar volt, a zseniális Kende Jánosnak köszönhetjük az emlékezetes képeket.
Kende Franciaországban született, de gyermekkorától Magyarországon él. Itthon vált operatőrré és a hazai legnagyobbak mellet külföldi filmeket is forgathatott.
A film sikeréhez nagyban hozzájárult Bert Grund felejthetetlen zenéje, mely első hallás után belemászik az ember fülébe, majd az agyába és örökre ottmarad.
A történet csak úgy tudott működni, ha a gróf méltó ellenfelet kap, akit Verne meg is írt nekünk Sárkány személyében, aki tökéletesen ellensúlyozni tudta velejéig gonosz, ugyanakkor zseniális karakterével a lánglelkű, makulátlan erkölcsű Sándor Mátyást. Guiseppe Pambieri remekül el is játszotta a gaz intrikust, ahogyan Claude Giraud is a saját lelkiismerete által elemésztett Torontál Simont.
A filmben szereplő legtöbb színész megmaradt a tévéfilmek szintjén, de voltak, akik a sorozat után végképp eltűntek a képernyőről.
A történet
Sándor Mátyás gróf. A dúsgazdag erdélyi főúr 1859-ben, a Habsburgok olaszországi veresége után elérkezettnek látja az időt, hogy újabb fegyveres harcot robbantson ki Magyarország függetlenségéért. A bécsi Kamarilla azonban tudomást szerez tevékenységéről és elhatározza likvidálását. Két kalandos életű bűnöző kap megbízást a merénylet végrehajtására.
Azonban a bomba nem őt öli meg, hanem szeretett feleségét. Egy árulásnak köszönhetően barátaival együtt halálra ítélik, úgy tudja, hogy a lánya is meghalt, ő azonban megmenekül és 15 év elteltével készen áll a bosszúra. De tovább nem meséljük, ezt úgyis látni kell. Annyit elárulhatunk, hogy a filmben van szerelem, cselszövés, ármány, barátság és egyéb finomság.
Konklúzió
Rovatunkban igyekszünk a múltat úgy bemutatni, ahogy volt és nem akarunk szépíteni a helyzeten. Azonban nem tudjuk elégszer elmondani, hogy mekkora mázlista volt az, aki látta ezt az alkotást.
Még nagyon jó minőségű tévésorozatok és filmek bűvkörében nőhetett fel, amelyekben nem a látványon volt a hangsúly, hanem a forgatókönyvön és a színészeken. Ezt az elvünket támasztja alá a Sándor Mátyás tévéfilmsorozat is, melyet nézzünk meg mihamarabb újra. És újra.
