A behir.hu időutazó rovatában már említettük, hogy 1994 az egyik legerősebb év volt a modern filmtörténetben. A legjobb mozit már megénekeltük, ezért ma a legsikeresebbet vesszük sorra.
„Az a hülye, aki mondja” – avagy az eredeti mű
Talán kevesen tudják, de mint megannyi remek film, a Forrest Gump is regényadaptáció. Winston Groom könyve 1986-ban jelent meg és néhány évvel később hazánkban is megjelent a Forrest Gump avagy: „Egy együgyű fickó följegyzései”.
A könyv kevésbé drámai, mint a film és egy idő után másfelé kanyarog az Amerika modern történelmén átbukdácsoló figura története - többek között ismert pankrátor lesz, majd dolgozik a NASA-nak, összehaverkodik egy Sue nevű orángutánnal, és megjárja Hollywoodot is. Forrest a regényben eléggé megtermett, ezért Groom korábban John Goodmant tartotta a legideálisabbnak a szerepre.
Az íróval egyébként csúnyán elbántak a filmesek, ugyanis a filmes jogokért mindössze 350 ezer dollárt kapott. A siker után azzal hitegették, hogy a folytatás bevételéből majd nagyobb részesedést kap. Groom meg is írta a következő regényt, mely Gump & Tsa néven jelent meg magyarul. A műben Forrest már különlegesen okos fiát nevelgeti és együtt élnek meg érdekes kalandokat. A könyv megfilmesítése azonban a mai napig várat magára.
Winston Groom egyébként húsz könyv ünnepelt szerzője, ugyanakkor elismert történész és olyan munkák szerzője, mint a Pulitzer-díjas Beszélgetések az ellenséggel, illetve a legújabbak, az Aviátorok és a Tábornokok. Az alabamai Mobile-ban nőtt fel, katonai akadémiára járt, valamint az Alabamai Egyetemen diplomázott angol irodalomból, ezen felül az amerikai hadsereg hadnagyaként szolgált, Vietnamban.
Megkapta a komoly elismerést jelentő Harper Lee-díjat és néhány díszdoktori címet, gyakran tart előadásokat a regényeiről és történelmi tárgyú könyveiről. Ma Alabamában él feleségével és lányával.
„Én nem vagyok egy okos ember, de azt tudom, hogy mi a szerelem” – avagy a történet
Bizonyára többen vannak, akik legalább tízszer látták a filmet, mint azok, akik egyszer sem, de azért elevenítsük fel a történetet.
A georgiai Savannah városka árnyas buszmegállójában különös mesemondó üldögél. Forrest Gump, aki mindent látott és mindent átélt, de nem mindent értett, ugyanis nem éppen a legfényesebb elme. Forrest Gump semmi egyebet nem csinált, mint jelen volt a 20. századi Amerika minden fontos eseményén a focipályától a harctérig, az elnökök klubjától a médiavitákig, míg végül meg nem pihent egyetlen igaz szerelme karjában. A történetben a korszak valamennyi jelentős személyiségével találkozik, így Elvis Presleyvel, John Fitzgerald Kennedyvel, Lyndon Johnsonnal, Richard Nixonnal és John Lennonnal. Forrest elvégzi a főiskolát, harcol Vietnamban, élsportoló lesz, az egyetlen probléma csak az, hogy nem túl eszes ahhoz, hogy megértse ezen fontos események jelentőségét.
A Forrest Gump egy megindító romantikus mese egy ártatlan amerikairól, aki pont abban a korban élt, amikor Amerika megváltozott.
„Biztosan nehéz királynak lenni” – avagy az alkotók
A Forrest Gump rendezésére elsőként Terry Gilliamat, majd Barry Sonnenfeldet kérték fel, de mindketten nemet mondtak, így került a képbe a litván származású Robert Zemeckis, aki korábban leginkább a Vissza a jövőbe-trilógia alkotójaként vált ismertté.
Pályakezdőként Steven Spielberg filmpápa vette szárnyai alá. Kétségtelen, hogy művészi pályafutás csúcsát a Forrest Gump jelentette, hiszen 1994-et követően a Számkivetett, a Jól áll neki a halál és a Polar Expresszt leszámítva nem alkotott maradandót.
Rendezői és forgatókönyvírói megbízatásai mellett számos filmnek volt executive producere is és az HBO, illetve a CBS tévétársaságok részére is forgatott sorozatokat, gyakran Spielberggel közösen.
A Forrest Gump forgatókönyvírója Eric R. Roth, családja filmes gyökereket ápol. Tanulmányait 1966-ban kezdte meg, az UCLA filmiskolán évfolyamtársa volt Jim Morrisonnak.
Hat alkalommal jelölte az Akadémia a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában. Pályája legnagyobb sikere neki is a Forrest Gump lett, melyért Oscar-díjat kapott. Azonban Zemeckis-sel ellentétben Roth nem engedett a színvonalból és olyan forgatókönyveket köszönhetünk neki, mint A bennfentes, a München, a Benjamin Button különös élete vagy az idei Csillag születik.
Miként a legtöbb értékes alkotás, így a Forrest Gump is önmagában is megálló zenei aláfestést kapott. A film zeneszerzője Alan Silvestri lett, aki többek közt Zemeckis filmjeinek állandó alkotótársa. A mester fantasztikus zenét komponált a filmhez, amit valószínűleg mindenki ismer és képtelenség megunni. Silvestri 1972-ben kezdte pályafutását és műveivel számos komoly elismerésig jutott.
A megunhatatlan magyar nyelvű bemutató:
„Mint borsó meg a héja” – avagy a szereplők
A filmbeli kiváló alakítások sokaságából a két főszereplőt szükséges kiemelni.
A címszerepet alakító Tom Hanks 1956-ban, Kaliforniában, Concord városában született. Színészi ambícióit iskolai darabokban kezdte felfedezni, majd a Kaliforniai Egyetemen tanult színészetet. Hírnevét olyan vígjátékokkal alapozta meg, mint a Csobbanás és a Legénybúcsú. 1988-ban jelölték első alkalommal az Oscar-díjra a Segítség, felnőttem! című filmjéért. A kilencvenes években a komédiából drámaibb szerepekre váltott. A váltás meghozta a szakmai sikereket, ugyanis Hanks két Oscar-díjat is kapott két egymást követő évben, 1993-ban a A Philadelphiaban, majd 1994-ben a Forrest Gumpban nyújtott alakításáért. A következő években további jelöléseket hozott a Ryan közlegény megmentése és a Számkivetett, a Nyomul a banda című filmmel pedig rendezőként debütált a filmvásznon. Napjainkban Tom Hanks generációjának egyik legsikeresebb színésze. Komikusból néhány év elteltével az amerikaiak egyik büszkeségévé léphetett elő. Barátjával, Steven Spielberggel Hollywood legbefolyásosabb alkotói közé tartoznak. Sokoldalú színészként otthonosan mozog a drámai és a humoros szerepek világában is.
Forrest szerelmének, Jenny Curren szerepében Robin Wrightet láthatjuk, aki 1966-ban született a Texas állambeli Dallasban.
Modellkarrierjét 1985-ben, 14 évesen kezdte, dolgozott többek között Párizsban és Japánban is. Miután befejezte a középiskolát, eldöntötte, hogy színész lesz, első szerepét a Santa Barbara című szappanoperában kapta. Első címszerepét 1987-ban, A herceg menyasszonya című filmben kapta. Az igazán kiváló színésznőt láthattuk A pokol konyhája, a Bohémek vagy a Játékszerek című filmben. A Forrest Gump után sem tétlenkedett: a Menekülés az éjszakába-n Jack Nicholson, a Moll Flanders-ben Morgan Freeman, A Sebezhetetlen-ben Bruce Willis vagy a Fehér leander-ben Samuel L. Jackson partnere volt.
2013-ban szerepet kapott a Netflix nagysikerű szériájában, a Kártyavárban,melyben Kevin Spacey mellett láthattuk.
„Az élet olyan, mint egy doboz bonbon. Sosem tudhatod, mit veszel ki belőle” – avagy konklúzió helyett
Vannak olyan évek a filmtörténelemben, amelyekben a szokásosnál több, a későbbiekben kultuszfilmként emlegetett remekmű születik – ilyen volt 1994, mely erős év volt az Oscar-jelölések szempontjából.
Többek között olyan alkotások versenyeztek egymással, mint A remény rabjai, a Ponyvaregény, a Négy esküvő és egy temetés, és a Forrest Gump.
A legjobb színésznek járó szobor elnyerésére John Travolta, Morgan Freeman, Paul Newman és Tom Hanks is esélyes volt, a legjobb rendezőnek járó díjra pedig Woody Allent, Quentin Tarantinot, Robert Redfordot és Robert Zemeckist egyaránt jelölték. Végül mindhárom kategóriában a Forrest Gump szereplőgárdája és stábja győzedelmeskedett, bónuszként pedig hazavitték még a legjobb adaptált forgatókönyv, a legjobb vágás és a legjobb képi effektusok díját is - összefoglalva tehát a film tizenhárom jelöléséből hatot válthatott szoborra aznap este Los Angelesben. Ez egészen jó arány.
A film leginkább azért szerethető, mert Forresten keresztül valójában az Egyesült Államok történetét meséli el, ebben pedig az a jó, hogy a sztori főszereplője nem egy szép, kétméteres, széles vállú, tökös gyerek, hanem a 75-ös IQ-val rendelkező, enyhén autisztikus, alabamai emberke, aki bármibe is kezd, azt a maga lelassult, szívós módján egészen a tökélyig csinálja.
Minden azzal kezdődik, hogy a kis Forrest Gumpot anyja felteszi az iskolabuszra, és azzal ér véget, hogy ugyanerre az iskolabuszra ő is felteszi a fiát. A film egyetlen, könnyen értelmezhető, de nehezen kikezdhető mondanivalója tehát a következő: az élet ment, megy, és menni fog tovább.
Fuss, Forrest! Fuss!
(A fejezetcímeket a filmből kölcsönöztük.)