A nap sztorija – Indul a bakterház

Az Indul a bakterház kortól és rendszerektől függetlenül Magyarország egyik legkedveltebb irodalmi alkotása és a belőle készült film 2019-ben kettős évfordulónak örvend. Rideg Sándor regényének első közlése folytatásokban 80 esztendővel ezelőtt, 1939-ben kezdődött, a műből készült mozit pedig 40 éve, 1979-ben forgatták. Regős Bendegúz, a tíz év körüli tehénpásztor-gyerek története a magyar megfelelője lehetne Tom Sawyernek és Huckleberry Finnek, de annál sokkal több. Bendegúz a mi barátunk, aki afféle népmesei suttyólegényként mindenki eszén túljárva szerzi meg az elégtételt a rajta esett kisebb-nagyobb igazságtalanságokért. A behir.hu időutazó rovatában a filmre emlékezünk és bemutatjuk az alkotókat. Tartsanak velünk!

 

 

Az eredeti mű és a szerző, avagy „Tökéletesen boldog lettem vóna, ha a jó Isten elfelejt parasztot teremteni.”

Rideg Sándor (forrás: irodalmijelen.hu)

Rideg Sándor 1903. február 12-én született Törtelen. Apja uradalmi béres volt a Pest megyei faluban, s húszéves koráig maga is egy uradalomban dolgozott.

Mindössze 5 osztályt végzett a monori elemi iskolában, s utána nem volt módja semmiféle önművelésre: csikós lett, majd 1919-ben – 16 évesen – két hónapig vöröskatona, majd a Tanácsköztársaság bukása után a fővárosban hol gyári munkás, hol vasúti altiszt, később még péklegény is volt.

A munkásmozgalomban való részvétele során több ízben letartóztatták, 1927 júliusában a lakásán titkos nyomdát foglaltak le. 1944-ig állandó rendőri felügyelet alatt állt, majd koncentrációs táborba hurcolták.

1931-től jelentek meg novellái lapokban, illetve folyóiratokban. Az első és legismertebb regénye, az Indul a bakterház, melyet 1939-ben a Népszava közölt folytatásokban, könyvként 1943-ban látott napvilágot.

Rideg Sándor munkásságáért elvbarátaitól többek között Kossuth és József Attila díjat is kapott.

63 évesen, 1966-ban Budapesten hunyt el.

Az Indul a bakterházról így nyilatkozott: „Jelen munkámat annak idején azért írtam, hogy olvasóimat megajándékozzam a szertelen vidámság és a nevetés örömével.”

 

 

A rendező, avagy „Ami az udvariasságot illeti, mindenki láthatja, hogy én nem szoktam túlmenni a finomság határain.”

Mihályfy Sándor (forrás: mozi24.hu)

Mihályfy Sándor 1937. január 21-én Miskolcon született. 1955-ben és 1956-ban a Gábor Áron Tüzértiszti Iskola tanulója volt. 1957–1963 között a Felvonógyárban volt segédmunkás, illetve könyvesbolti eladó. 1963-tól a Magyar Televízióban ügyelőként, asszisztensként, technikai rendezőként, később főrendezőként dolgozott.

1971–1975 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt, többek között Bódy Gáborral. Osztályvezető tanáruk az akkori rendszer egyik nagy kedvence, Máriássy Félix volt. A főiskola elvégzését követően előbb dokumentumfilmesként tevékenykedett, majd játékfilmeket, tévéjátékokat rendezett 1985-ben Balázs Béla-díjjal, 1990-ben érdemes művész elismeréssel tüntették ki.

Legnagyobb sikerét az Indul a bakterházzal érte el. Legemlékezetesebb alkotásai közé tartozik még a Gellérthegyi álmok, a Telefonpapa, a Vihar a lombikban, az Átok és szerelem, a Gyermekrablás a Palánk utcában, a Máz, a Margarétás dal és a Titkos háború című film. Nevéhez fűződik az Ábel-trilógia is: az 1993-as Ábel a rengetegben, az 1994-ben elkészült Ábel az országban és az 1998-as Ábel Amerikában című adaptációk.

2007-ben, 70 évesen halt meg Budapesten.

 

 

A főszereplő, avagy „Csak egy igaz ember van a világon, az pedig én magam vagyok.”

A regényből 1979-ben készült játékfilm a kor nagy színészeit vonultatta fel. Koltai Róbert, Horváth Teri, Pécsi Ildikó, Haumann Péter, Csákányi László, Molnár Piroska, Bánhidi László vagy a piócás ember szerepében a gyomai születésű Szilágyi István mindannyian parádésan alakítottak.

A felnőtt Olvasztó Imre (forrás: femina.hu)

A főszereplő, Regős Bendegúz szerepére több mint háromezer kamasz fiú közül választották ki Olvasztó Imrét, aki 1966. november 29-én született Gödöllőn. Szüleit nem ismerte, nyolc hónaposan került a pomázi intézetbe. Hároméves korától nevelőszülőnél, egy idős néninél nevelkedett Szentlőrinckátán. 13 évesen játszotta el Bendegúz szerepét, átütő sikerrel. A film után még kapott egy-két szerepet, de végül úgy döntött, a színész szakma nem neki való. Később a nyomdaiparban helyezkedett el, filmnyomó, szitanyomó és grafikus lett.

2013. július 13-án reggel egy Fót és Csomád közötti erdős részen találták meg felakasztott holttestét. 46 évet élt.

Alapigazság, hogy az Indul a bakterház a színészetet soha nem tanult Olvasztó Imre játékának köszönhetően válhatott generációk alapvető filmélményévé.

 

 

A történet, avagy „Én mindig is jó szándékú gyerek voltam, csak mire a szándékom végére értem, rossz lett.”

Hazánkban talán nem sok az olyan ember, aki már legalább egyszer nem olvasta a regényt és minimum tizenhétszer nem látta a műből készült filmet. Emlékeztetőül a történet: Regős Bendegúz, az égetnivalóan rossz csemetéről sokféle dolgot tartottak: egyrészt, hogy csodagyerek, másrészt meg azt, hogy akasztották volna fel kétnapos korában, mert nem lesz belőle becsületes ember, se így, se úgy.

Az anyja elszegődteti a bakterházba, tehénpásztorként szolgálni. A kisfiú a bakterházhoz kerülve szenved a pénzéhes lókupec, a lusta bakter, a fukar paraszt, de legfőképpen a büdös banya miatt. A fiú ezért amennyi csínnyel és komiszsággal csak lehet, igyekszik bosszút állni rosszakaróin. A „jó tanácsokat” a szomszéd bakterbódé iszákos vasutasától kapja; egy fuccsba ment lakodalom, egy átvágott marhakereskedő és éléskamrafosztás követi egymást. A végén, a bakterháznál még egy halott kísértet is tiszteletét teszi.

Hősünk minden furcsa történést memoárba szed. A napok múlásával azonban egyre inkább arra a következtetésre jut, hogy az egész bakterház egy fokkal, talán még annyival se különb, mint ő maga.

 

Bendegúz Konc bácsival, az egyetlen „józan” felnőttel (forrás: videa.hu)

 

 

Konklúzió, avagy „Tudom én jól, az a baja a világnak, hogy nem a tehénpásztorok kormányoznak.”

Rideg Sándor regénye klasszikus, és mint ilyen, kortalan is, hisz sok nemzedék felejthetetlenül mulatságos élménye.

A regény és a film története egyetlen meseszállal szőtt környezetrajz a falusi bakterházról, annak lakóiról és baráti köréről. Főhőse Bendegúz, aki kiskamaszkori megaláztatásait veri vissza, friss képzelettel szedi ízekre a felnőttek basáskodását, ostobaságát, így próbálva visszanyerni becsületét. Félnótás figurák a felnőttek. Elsősorban a gazdája, Szabó bakter, Toppancs, a lókupec és a banya, az anyós. Az iszákos Konc bácsi az egyetlen józanul ítélkező szereplő, tőle kapta Bendegúz az életre való tanácsokat.

A regény és a film szatirikus hangulata az olvasó és a néző szórakoztatására, de okulására is szolgál, hiszen ilyenformán élt a harmincas évek szegény embere. Ami még szomorúbb, így tékozolódtak el jobbra való fiatal életek.

Isten éltesse az Indul a bakterház című regényt és filmet!

(A fejezetcímek idézeteit a műből kölcsönöztük.)

Megosztás:

Címke: , , , ,