Pontosan 30 esztendeje, 1989-ben mutatták be a Holt költők társasága című filmet, mely nagyon sokak számára maga a FILM. A történet 60 évvel ezelőtt, 1959-ben játszódik, azonban a sztori kortalan. Mindannyian irigykedve néztük és nézzük, ahogy a diákok kitépkedik a lapokat a tankönyvből, ahogy szétfeszítik saját korlátaikat, ahogy megérzik a szabadság illatát A film 30 éve azt üzeni, hogy ne járjunk vakon az életben, nyissuk ki a szemünket és éljünk a mának! Azóta szeretnénk időnként felállni a képzeletbeli iskolapadra és azt mondani halkan, de határozottan: Ó, Kapitány, Kapitányom! A behir.hu időutazó rovatában a filmre emlékezünk. Tartsanak velünk!
A történet
A történet 1959-ben, Angliában játszódik egy bentlakásos fiúiskolában, ahová egy új irodalomtanár érkezik, Keating, aki egykor maga is a Welton akadémián tanult.
A pedagógus meglehetősen radikális módon közelít az irodalomhoz és feltárja a diákoknak a költészet szépségét, ezen kívül bátorítja őket, hogy írjanak hozzá az élethez egy újabb sort, és ami a legfontosabb: „Carpe diem, fiúk! Éljetek a mának! Legyen az életetek rendkívüli!”
A film Keating mellett hét, önmagát kereső fiúról szól. akiknek az élete teljesen megváltozik.
A tanár beavatja a diákokat a titokba, hogy annak idején a Holt Költők Társaságának tagja volt. Mesél a gyűlésekről, de kéri a fiúkat, hogy felejtsék el, már régen volt, nem érdemes rá szót vesztegetni. Ennek ellenére a fiúk a kollégiumból kiszökve megalapítják a maguk Társaságát. A találkozókon minden résztvevő lehetőséget kap, hogy jobban megismerje magát, illetve saját realisztikus vagy romantikus természetét. Verset írnak, olvasnak föl, sőt egyszer még lányokat is hívnak a gyűlésre.
A bajok akkor kezdődnek, amikor egyikük a Holt Költők nevében egy provokatív cikket közöl az iskolaújságban, mire a vezetőség megrémül, és nyomozást indít. Eközben a legszófogadóbb fiú elvállalja Puck szerepét a Szentivánéji álomban, ezzel apja haragját vívja ki. Az apja megparancsolja neki, hogy hagyjon fel ezzel, és csak a tanulással foglalkozzon. A fiú azonban mégis fellép a színházban. Az apja hazaviszi, és közli vele, hogy kiveszi a Welton akadémiából. A fiú teljesen összeroppan. A folytatást nem áruljuk el.
Az alkotók
Meglepő, de a Holt költők társasága nem egy irodalmi mű filmes adaptációja, hanem egy kifejezetten a mozivászonra szánt mű. Saját ötletéből a forgatókönyvet Tom Schulman írta, aki eme remekmű mellett drámákat, vígjátékokat, thrillereket és tévésorozatokat is jegyez. Schulman 1950-ben született, vagyis a forgatókönyv írásakor még a 30-as évei közepén járt.
A filmet Peter Weir rendezte, aki 1944. augusztus 21-én született Sidney-ben, Ausztráliában. Művészettörténetet és jogot tanult a Sidney-i Egyetemen. Az 1960-as években egy helyi televíziónál dolgozott. Majd komédiasorozat gyártásában vett részt, és dokumentumfilmeket forgatott.
Rendezői debütálása a Párizs, a roncskocsik Mekkája című kis költségvetésű fekete komédia volt 1974-ben.
Első amerikai filmje a sikeres thriller, A kis szemtanú volt, Harrison Forddal a főszerepben, melyért Oscar-díjra jelölte az Akadémia 1985-ben.
A Holt költők társasága sikere után készült filmjei közül a kiemelkedik az azóta szintén klasszikussá vált, szürreális Truman Show, Jim Carrey karrierjének egyik legjobb alakításával. A következő időszak filmjeit szerette a kritika, de a közönség nem. Utolsó filmjét 2010-ben forgatta, mely Út a szabadságba címet kapta és a szovjet gulágról menekülő foglyok története.
Az alkotók közül még ki kell emelni a háromszoros Oscar-díjas zeneszerzőt, Maurice Jarre-t. Az elsősorban filmzenéiről ismert francia mester 1956-tól közel 50 éven át szállította a mindig kiváló műveket. Kultúrtörténeti érdekesség, hogy fia, Jean-Michel Jarre is igazán kiváló zenész lett.
A film hallatlan siker lett, azonban díjak tekintetében elmaradt a várt reményektől. Tom Schulman ugyan bezsebelte a legjobb forgatókönyvért járó Oscar-díjat, de a rendező és a szereplők is díj nélkül távoztak az akkori Oscar gáláról. Öröm az ürömben, hogy a BAFTA zsűrije mégis a legjobb filmnek választotta meg 1990-ben.
A szereplők
John Keating szerepében Robin Williamst láthatjuk, aki 1952-ben született Chicagóban. Édesanyja, Laura McLaurin egykori modell, édesapja, Robert Fitzgerald Williams a Ford Motor Company vezető munkatársa volt. A michigani Bloomfield Hillsben nőtt fel. Félénkségét a színészettel és a humorral ellensúlyozta. Az 1973-ban bejutott egy jó nevű egyetemre és dialektológiai tanulmányai alatt rengeteg akcentust elsajátított. A 70-es évek elejétől számos stand-up comedy turnén vett részt.
Improvizatív humorának köszönhetően óriási népszerűségre tett szert, majd saját sorozatot kapott Egy úr az űrből címmel, melyet 1978 és 1982 milliók követtek figyelemmel. A mozivásznon a 1980-as Popeye című filmmel debütált. A világszintű ismertségre a Jó reggelt, Vietnam!-mal tett szert 1987-ben, alakításáért Oscar-díjra is jelölték.
A Holt költők társasága után olyan filmekben szerepelt, mint A halászkirály legendája vagy a Mrs. Doubtfire, mely karrierjének egyik legnépszerűbb filmje lett. 1997-ben a legjobb mellékszereplő kategóriájában Oscar-díjat nyert a Good Will Hunting című filmjében nyújtott alakításáért.
Az ezredforduló után már nem tudta megismételni korábbi sikereit,
Robin Williams háromszor házasodott, és összesen három gyermeke született. Az 1970-es, 1980-as években kokainfüggő volt, később alkoholproblémái miatt került elvonóra.
Depresszióját és függőségeit nem tudta kezelni, pénzügyi problémákkal is küzdött, és korai stádiumban levő Parkinson-kórt diagnosztizáltak nála. 2014. augusztus 11-én öngyilkosságot követett el.
A fiúkat ígéretes fiatal tehetségek alakították, akiknek nagy kiugrási lehetőséget jelentett a filmben való szereplés. Közülük egyedül a Todd Anderson szerepében kiválót alakító Ethan Hawke vetette meg a lábát Hollywoodban.
Robert Sean Leonard neve örökre összeforrt Dr. House barátja és egyben lelkiismerete, Dr. James Wilson nevével, míg Josh Charles kisebb szerepek után igazán csak a Magyarországon is futó A férjem védelmében című sorozat Will Gardnereként talált újra magára.
Nagy csalódás azonban, hogy a film egyik legizgalmasabb karakterét megszemélyesítő Gale Hansen pár kisebb szerep után végleg kivonta magát a filmes szakmából, pedig meggyőző alakítása ezt nem tette volna indokolttá.
Utóélet
Feltehetjük a kérdést: milyen film a Holt költők társasága? Remek, kiváló és leginkább inspiráló.
A szereplők a lázadozás édes örömét ízlelgetve tengetik mindennapjaikat. Élnek, szeretnek, bohóckodnak és igyekeznek habzsolni az életet. A film lüktet, magával ragad, sőt, lelkesedése átragad a nézőre és legszívesebben fogna egy jegyzetfüzetet és máris irkálná a verseket, vagy szavalná őket egy köztérre kiállva. Mert: egyszer élünk.
A film egyrészről méltatja és piedesztálra emeli Mr. Keating tanítását, élteti a szabadgondolkodást, de másrészről a végső fordulattal visszarántja nézőjét a talajra.
"Valamikor merésznek kell lenni, valamikor óvatosnak, és az okos ember tudja, mikor melyiknek." - hangzik a film egyik kulcsmondata, mely életre szóló útravaló.
Isten éltesse a Holt költők társaságát!
