A Pál utcai fiúk című Molnár Ferenc-regény leghíresebb filmes feldolgozását a mai napig majdnem minden héten vetíti valamelyik televíziós csatorna. A Fábri Zoltán által rendezett remekművet pontosan 50 esztendeje, 1969-ben mutatták be. Azóta generációk nőttek fel, melyeknek meghatározó élményt jelentett Nemecsekéket a vásznon vagy a képernyőn látni. Az alkotás azon kevés mozik közé tartozik, melyet soha nem felejti el, az aki látta. A behir.hu időutazó rovatában a filmre emlékezünk. Tartsanak velünk!
A szerző és a mű
A regény írója Molnár Ferenc 1878. január 12-én született Budapesten. Neumann Ferenc néven anyakönyvezték, Molnárra már hírlapíróként magyarosított.
1896-tól egy évig a genfi egyetemen, később Budapesten jogot tanult. Ebben az időszakban már cikkei jelentek meg budapesti napilapokban, többek között a Pesti Hírlapban, a Budapesti Naplóban. Ezzel párhuzamosan irodalmi műveken és idegen nyelvű színdarabok fordításán is dolgozott.
A Pál utcai fiúkat egyik volt tanárának kérésére írta meg, melyet 1906-ban egy ifjúsági folyóirat, a Tanulók Lapja közölt folytatásokban. Regény formájában csak egy évvel később jelent meg a teljes szöveg, szinte példátlan sikert ért el hazánkban és külföldön egyaránt, napjainkig mintegy 35 nyelvre fordították le, több országban, például Olaszországban, Brazíliában, Lengyelországban és Japánban mai is ajánlott irodalom az iskolákban.
Könnyed, humoros stílusa miatt írásai a mai napig kedveltek, népszerűek maradtak. Az író 1940-ben emigrált az Egyesült Államokba, ahol 1952. április 1-én hunyt el. Műveit ma is világszerte játsszák, olvassák.
A rendező
Fábri Zoltán Furtkovits Zoltán néven született 1917. október 15-én Budapesten. A háromszoros Kossuth-díjas film- és színházi rendező, színész, forgatókönyvíró, festőművész és egyben grafikus volt, akinek a nevéhez a Pál utcai fiúkon kívül olyan, legendássá vált alkotások fűződnek, mint a Hannibál tanár úr a Körhinta, az Édes Anna, az Isten hozta, őrnagy úr! vagy a zseniális Az ötödik pecsét.
Karlovy Vary-i fesztivál fődíjat nyert, Arany Pálmára jelölték Cannes-ban a Molnár Ferenc adaptációért pedig elsőként a hazai filmtörténetben, Oscar-díjra jelölték 1969-ben.
A szereplők
Mivel a szereplők java része gyermekszínész-képzőből került a forgatásra, ezért nyilvánvaló, hogy jelentős részük felnőttkorára nem vált színésszé.
A Nemecseket felejthetetlenül játszó Anthony Kemp a Pál utcai fiúk után mindössze négy filmet forgatott, az utolsót 1972-ben. A színi pályánál jobban vonzotta a lakberendezés, ezért váltott: művészeti iskolát végzett. Érdekesség, hogy ő tervezte Elton John egyik házának konyháját.
A Geréb Dezsőt játszó John Moulder-Brown, a Weisz karakterét megformáló Gary O'Brien, a Cselét alakító Mark Colleano és a Kolnay szerepében megjelenő Martin Beaumont a színészi pályán maradtak, de átütő sikert nem értek el.
A magyar szereplők közül a Richter szerepében feltűnő Vizi György, a Wendauert játszó Némethy Attila a pályán maradt, míg a fiatalabb Pásztort játszó Jancsó Nika – a kiváló rendező, Jancsó Miklós fia – operatőrként folytatta pályafutását.
A forgatás
Talán kevesen tudják, hogy ez a mozi volt az első magyar–amerikai koprodukcióban készült film, melynek producere Bohém Endre nevű honfitársunk, aki a húszas években emigrált az Egyesült Államokba. A gyenge angol fordításokat látva, úgy gondolta, hogy a film a legjobb eszköz ara, hogy a regény angolszász területen is meghódítsa a közönséget Molnár története. Ő kérte fel Fábri Zoltánt a rendezésre, a forgatókönyvet együtt készítették, az operatőr a szintén világhírű Illés György lett. A gyermekszereplők nagy részét egy londoni gyermekszínész-képző iskolából válogatták ki. A forgatás végig angol nyelven folyt, a magyar szinkront utólag készítették.
Mivel 1969-re az eredeti helyszínt már beépítették, Budapest XIII. kerületében, ezért a Visegrádi és a Gogol utca sarkán építették fel a grundot, melynek helyén ma kilencemeletes panelházak állnak.
A Füvészkertben játszódó kültéri jeleneteket a Vácrátóti Arborétumban, az üvegháziakat pedig a filmgyárhoz közel található Amerikai úti kertészetben vették fel.
A történet
Nincs olyan magyar ember a földkerekségen, aki ne olvasta volna a regényt vagy/és ne látta volna a filmet, de emlékeztetőül idézzük fel a történetet.
A regény, így a film is Budapesten játszódik 1902 áprilisában. A Pál utcai grundon délutánonként kisdiákok játszanak. Hírét veszik, hogy a fűvészkertben tanyázó rivális társaság, amelynek Áts Feri a vezére rohamra készül, hogy elfoglalja a Pál utcaiak grundját. A fiúk felkészülnek az „ellenséges” támadásra. Bokát választják vezérül. A többiek is kapnak rangot, egyedül a vézna, szőke Nemecsek Ernő marad közlegény. Geréb, aki szintén a vezéri rangra pályázott, bosszúból a fűvészkertiekkel szövetkezik. Az árulás gyanúja Nemecsekre terelődik.
A vézna kisfiú, hogy bebizonyítsa hűségét, visszaszerzi az „ellenség” által elrabolt grund-zászlót. Akciója során kényszerű fürdőt vesz a füvészkerti tó hideg vizében. Elérkezik a csata napja. A lázasan fekvő Nemecsek kiszökik betegágyából és bátran veszi ki részét a harcból. Ő is hozzájárul a Pál utcaiak győzelméhez. De nem sokáig örülhet új főhadnagyi rangjának, ájultan esik össze. Boka visszatér a grundra, ahol a fatelep őrétől megtudja, hogy rövidesen bérház épül a grund helyén. Zokogva búcsúzik a grundtól és … A történet végét nem áruljuk el. Hátha…
Konklúzió
Fábri mozija előtt többen is megfilmesítették Molnár Ferenc művét. Az első feldolgozást Balogh Béla készítette 1917-ben, majd ezt követte 1924-ben egy újabb változat.
A 1930-as években Frank Borzage amerikai rendező No Greater Glory és az Alberto Mondadori-Mario Monicelli rendezőpáros I ragazzi della via Paal címmel is feldolgozta a művet de ezek művészeti értéke és közönségsikere meg sem közelítette az 1969-ben bemutatott változatét.
A film sikerét követte a regényből készült musical melyet Dés László, Geszti Péter és a Békéscsabához ezer szállal kötődő Grecsó Krisztián jegyez. Az ősbemutatójára 2016. novemberében került sor a Vígszínházban, ahol azóta töretlen sikerrel játsszák.
A mű előtt tiszteleg a Pál Utcai Fiúk zenekar is, mely Leskovits Gábor vezényletével 36 éve küzd az underground szcénában.
Ahogy a bevezetőben írtuk, a film gyakran megjelenik valamelyik televízióban. Így lesz ez most is, ugyanis az M5 csatorna szombaton este 21.05-től tűzi műsorára a filmet.
Ültessük le a kanapéra kamasz gyermekeinket, készítsünk elő egy 100-as csomag zsebkendőt és nézzük meg a filmet!
